Magyarkanizsa

Articles from this Category

SZÉLMALOM

A XIX. század nyolcvanas éveiben Orom határában 11 szélmalom működött. A XX. század végére csak egy, úgynevezett „bajusz” szélmalom maradt, amely a XIX. század hatvanas éveiben épült. A lisztesládákba belevésték az építés évét. A szélmalom korábban az „Ustorkában” állt. A jobb kereset reményében a tulajdonos szétszerelte a malom belső felszerelését és átvitte a Nagy útra. […]

Read more

PRAVOSZLÁV ISKOLA

A ma már műemlék épület, az Új Szerb Pravoszláv Népiskola, az egyházközösség pénzén épült 1854-ben. A téglalap alapú, földszintes épület két utca sarkán épült fel. Az utcáról az udvarba vezető átjáró osztja fel az épületet a tantermekre és a tanítói lakásra. A szerény díszítésű homlokzaton klasszicista hatás vehető észre. Ez az épület fontos dokumentáris értéket […]

Read more

A SZENT NIKOLAJ ATYA EREKLYÉINEK ÁTVITELE SZERB ORTODOX TEMPLOM

Martonos települést a XIV. század elején említik először írásos emlékben. A török hódoltság alatt a települést 1554-ben jegyzik a defterekben. A törökök kivonulása után Martonos a Tisza-menti határőrvidék egyik katonai határőr-települése lesz. 1774-től magyarok települnek be. A település igencsak megszenvedte a Rákóczi-felkelés 1703 és 1711 közötti időszakát, valamint az 1848-as forradalom idejét. A forradalmak idején […]

Read more

SZENT GYÖRGY VÉRTANÚNAK SZENTELT KÁPOLNA AZ ORTODOX TEMETŐBEN

A martonosi szerb ortodox egyház- és iskolaközösség Egyházi Tanácsa 1896. február 28-án megtartott értekezletének jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy Nataša (Nata) Šećerov, született Dobrički kívánságára Martonoson engedélyezték a Szent György vértanúnak szentelt kápolna építését a martonosi pravoszláv temetőben. Mivel Nataša Šećerovnak nem volt utódja és 26 éves korában megözvegyült, felhatalmazta unokaöccsét, a martonosi Uglješin Vlajkót, teljes birtokának […]

Read more

SZENT MIHÁLY ARKANGYAL SZERB ORTODOX TEMPLOM

A magyarkanizsai szerb ortodox egyházközség krónikája szerint az első templomot ott építették, ahol a Körös a Tiszába torkollik, mégpedig vesszőfonadékból. A szerbek emelték miután 1690-ben az Arsenije Čarnojević vezette vándor csoportok ezen a területen letelepedtek. A régi helyén 1773-ban új templom építéséhez fogtak, ezúttal szilárd építőanyagból, a bécsi udvar típustervei alapján. A munkálatok 1775-ben fejeződtek […]

Read more

VIGADÓ

A XIX. század végén a polgáriasodás térhódításával párhuzamosan jelentkezik a az igény, hogy az emberek mind több időt töltsenek el a természetben, így, európai mintára környékünkön is mind több park, kiránduló- és nyaralóhely, fürdő épül. Magyarkanizsa délkeleti határában már a XIX. század hetvenes éveiben kialakították a Népparkot. A tervszerűen kialakított virágágyások, pázsitok és fasorok, melyek […]

Read more