A PALICSI KULTÚRTÖRTÉNETI TÉREGYSÉG

Palics kultúrtörténeti téregység határvonalai: a tó nyugati partjától, a 14014, 14011, 14008, 14006, 14005, 14323 hrsz. telkek nyugati pereme mentén, a Fürdő utcán át, átszeli a Szabadka-Horgos vasúti pályát (1454), majd folytatódik a 14702/1 hrsz telek nyugati határvonala mentén a Horgosi útig (1472), a Horgosi út mentén kelet irányába a Brestovac utcáig, a Joó Lajos utca mentén, átszeli a Kizúr István utcát a Bartók Béla utcáig, a Pionír utca mentén halad a Szabadka-Horgos vasútig, a vasút mentén kelet felé a 925/2, 925/1, 925/3, 930/2, 930/1, 934, 935, 943 hrsz telkek északi határvonalát követve a Szaloniki utcáig, a Horgosi út mentén nyugatra a Kanizsai útig, és a végül a Férfi Fürdő déli határvonala, a 1405, 1409, 1410 hrsz telkek keleti széle mentén a tópartig.

A gyógyfürdő létesítését először a XVIII. század végén kezdeményezték. Addig a nép a tavat itatásra, a jószág fürdetésére, mosásra és vászonfehérítésre, valamint fürdésre és felfrissülésre használta. A szabad királyi város cím elnyerése után egy évvel Johan Gotfried Liebetraut, Bács megye főorvosa rámutatott arra, hogy a tó vizéből forralással sziksó nyerhető, és hogy a melegített víz gyógyhatású. Ezt az indítványt II. József császár is támogatta, s így 1782-ben egy szódagyár épült a Kanizsai út mellett, Palics és a Vértó között. Magyarország ekkor még többnyire agrárállam, és a szódagyár – az ország egyik első ipari létesítményének kiépítésével Palics jelentősége túllép a helyi kereteken.

Bár a szódagyár kiépítését követően többször is rámutattak a víz gyógyhatására, 65 évnek kellett eltelnie az első indítványtól ahhoz, hogy a város nekilásson a gyógyfürdő létesítéséhez. 1841/42-ben egy szerény kis parkot rendeztek be a tótól északra, az angol, úgynevezett „természetes parkok” mintájára, így ezt az évet tekinthetjük a kirándulóhely, üdülő és leendő gyógyfürdő kezdetének. 1845-ben épültek az első épületek a parkban: a vendéglő két szobával a vendégek fogadására, pajtával és istállóval a lovaknak és egy szabadtéri fürdővel a tavon. Az 1852-54-ben épült melegvizes fürdő, továbbá az 1853/54-ben emelt szállodák, az Alsó és a Felső nádas képezték a Palicsi gyógyfürdő alapjait, amely a szabadkaiak kirándulóhelyéből üdülővé nőtte ki magát. A további építkezés tervszerűen a parktól nyugatra folytatódott. Scultéty János városi főépítész 1853-ban tervet dolgozott ki a földterület értékesítésére, amely megszabta a fürdő területi-építészeti fejlődésének további irányvonalát. Megkezdődött a villák építése, először a parktól nyugatra, majd később attól keletre is.

Miután 1869-től a vasúti forgalom áthaladt Palicson, az ide érkező vendégek összetétele is megváltozott, ami lehetővé tette, hogy Palics jellegét tekintve meghaladja a helyi kereteket. Mind erősebben érezhetőek voltak az európai hatások és a városkát könnyebben el lehetett érni Magyarország legtávolabbi vidékeiről is. A villák fokozott ütemben épülnek a Kanizsai úttól keletre és a vasútállomástól északra, az ún. Urbán telepen, melynek alapjait már 1881-ben elhelyezték. Palics társadalmi életében a legjelentősebb esemény a Palicsi sportjátékok megalapítása. A tíz atlétikai versenyszámban megtartott küzdelmeket tizenhárom évvel azelőtt szervezték meg, hogy a párizsi nemzetközi kongresszuson kihirdették az olimpiai játékokat, és tizenöt évvel az 1896-os athéni, felújított olimpiai játékok előtt. A sportjátékokat Vermes Lajos földbirtokos és sportoló szervezte meg saját gyümölcsösében, a parktól nyugatra. Vermes Lajos 1891-ben egy nagy sportlétesítményt épített ki közvetlenül a tó partján. A sportkomplexum három reprezentatív villát: a Bagolyvárat, a Lujza-villát és a kis Vermes-villát, aszfaltozott kerékpárpályát, pavilonokat, tribünöket, vendéglőt és ideiglenes színházat foglalt magában.

Már akkor kialakultak azok a térbeli keretek, melyekben Palics területe a mai napig fejlődik. Az egész területet, a parktól keletre, nyugatra és északra kiparcellázták, a telkeken pedig néhány klasszicista stílusú és több svájci típusú villa épült.

A Budapest – Zimony vasútvonal 1883-as bevezetésével, négy évvel később a palicsi vasútállomás felépítésével, majd a Szabadka és Palics közötti útvonal kikövezésével 1894-ben, de különösen a villamos járatok 1897-es megindításával ugyanezen az útvonalon minden feltétel adott volt a palicsi fürdő felvirágzásához a XIX. század végén. A tavon 1885-ben megépült az első elkülönített férfi és női fürdő, míg a hidroterápiás szanatóriumot 1898-ban emelték. A fürdőhely rendezésén végzett legnagyobb méretű vállalkozás a századvégen a rendezetlen mocsaras partvidék szabályozása volt, valamint a félköríves töltés megépítése a part menti sétányokkal, az 1886-tól 89-ig terjedő időszakban.

A XX. század elején a fürdő meglévő középületei nem feleltek meg az európai fürdőhelyek esztétikai, egészségügyi és higiénés követelményeinek. A fürdőhely Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek tervei szerint épült ki, akik épületeikkel már hírnevet szereztek Szabadkán. 1909. és 1912. között épültek a Víztorony, a Vigadó, a Zenepavilon, a Női fürdő és a szálloda, a régi szállót és a Felső nádast felújították, míg az Alsó nádast lebontották. Elkészült a vízvezeték- és csatornahálózat, szabályozták és rendezték a parkot, mintegy 3 kilométernyi ösvénnyel, bevezették a villanyvilágítást a parkba és az épületekbe és 1912. elején a munkálatok befejeződtek. Komor és Jakab emlékkutat terveztek Kisfaludi Stróbl Zsigmond ismert szobrász utasításai alapján, de az az ünnepélyes megnyitóig nem készült el. A fürdőhelyet hivatalosan Bíró Károly polgármester nyitotta meg, a szabadkai Városházával együtt, 1912. szeptember 15-én, az egész országból érkezett vendégek jelenlétében.

Ez volt az első összetett, tervszerű vállalkozás, amely felölelte a park területi rendezését, új épületek építését és a meglévők felújítását, a part rendezését, a park közművesítését, a városi mobiliar legapróbb részletéig. Ekkor alakult ki Palics arculata, amely a mai napig fennmaradt, ezek az építmények pedig a jelképeivé váltak. Palics további fejlődését az I. világháború szakította meg. A háború befejeztével az építkezés a tó keleti partján folytatódott a Férfi fürdő létesítésével, a II. világháborút követően pedig az Üdülőtelep kiépítésével.

Did you like this? Share it!

0 comments on “A PALICSI KULTÚRTÖRTÉNETI TÉREGYSÉG

Comments are closed.