AZ EMLÉKKÚT

2016. november 18.

Az Emlékkutat 1912-ben emelték annak tiszteletére, hogy Komor Marcell és Jakab Dezső, budapesti építészek tervei alapján elkészültek a palicsi fürdő épületei és a Városháza a városban. (Komor Marcell , Pest. 1868-Deutschkreutz. Jakab Dezső, Rév, 1864-Budapest 1932).

A szabadkai Történelmi Levéltárban négy tervet találtak (sign. I 195/1912). Az emlékkút a legszerényebb terv szerint készült el, ami azonban a legjobban illeszkedett a Vigadó és a Zenepavilon előtt, a partig vonuló, újonnan kialakított promenád hangulatához. A város 3000 koronát biztosított erre a célra, tehát a legolcsóbb kivitelezőként a szabadkai Márványipar kőfaragó műhely végezte el a munkát, akik 2800 koronára tettek ajánlatot. Mint azt a tervezők és a híres magyar szobrász, Kisfaludy Stróbl Zsigmond levelezéséből megtudjuk, a pajzsos kisfiú alakja nem került rá a kútra. Az akkori polgármester, Bíró Károly kívánsága volt ez.

Az emlékkút mindkét medencéje hármas, szirom alakú tagolással került kialakításra. A külsőbe virágok kerültek, a belső, megemelt medencébe pedig víz folyik a harcsát, vadkacsát és szárcsát mintázó szobrokból. A szobrok domborműves kialakításúak és a központi monolitoszlopra támaszkodnak a medence hármas tagoltságával összhangban. Köríves féloszlopokon állnak, s ezek oszlopfőin növényi mintázat van. Az oszlopok közötti fülkékben Palics történetéről szóló szövegek kaptak helyet. Eredetileg az ismert magyar költő, Kosztolányi Dezső sorai voltak olvashatók.

A két világháború között a szöveget módosították, és jelenleg ugyanaz a szöveg olvasható Palics történelméről cirill és latin betűs írással szerb és magyar nyelven. A süllyesztett táblák fölött szertelen hajfürtökkel övezett lányfejeket mintázó, a halhoz és a madarakhoz hasonló mély kidolgozású domborművek láthatók, s a kőoszlopot szecessziós ornamentika szegélyezi. A monolitoszlop csúcsára, a medencékéhez hasonlóan profilált virágváza került a tervezett kisfiúszobor helyett.

A hatvanas években az emlékkutat áthelyezték a Női fürdő elé, helyére pedig Ana Bešlić Szárnyak c. alkotása került.

1981-ben a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet visszahelyeztette az Emlékkutat eredeti helyére, a Szárnyak szobor pedig a félszigetfokra került. Jó alkalom volt ez arra, hogy a kút új vízvezetéket kapjon, és, hogy a szakemberek restaurálják a kút kisebb sérüléseit, és műkő felhasználásával helyreállítsák a zár csőrű madarak fejét, az anyag természetéből eredő lehetőségek miatt. A gyakori törések következtében a madarak fejét többször kellett fölújítani. A palicsi Emlékkút átfogó helyreállítására 1995-ben került sor. A Műemlékvédelmi Intézet műhelyében Gabrić Počuča Vera helyreállította a hiányzó madárfejeket, majd bronzból kiöntötték a szobrokat.

A szakemberek végül úgy határoztak, hogy a szobrok anyagát, a követ, újra, bronzra váltják fel, ami főleg az állandó felújítást megkívánó madárfejek esetében bizonyult szerencsés megoldásnak. A halszobor egyszer sem sérült meg. Lebontották a szobrok dombormű alapú töredékeit, magukat a szobrokat pedig eredeti formájukra alkották újra bronzból. Ezúttal az anyag természete megengedte, hogy a madárfejek nyitott csőrrel szülessenek meg, ahogy az Jakab és Komor eredeti rajzain látható. A bronzszobrokat láthatatlan kapaszkodókkal erősítették rá a szecessziós ornamentikájú kőháttérre, meghagyva és az új anyaghoz idomítva közben a kő textúráját. Helyreállították a lányfejek kisebb sérüléseit, és a kút teljes felületét megtisztították a vízkőlerakódásoktól. Épségben megőrizték a teljes vízvezetéket a hal száján és a madarak csőrén keresztül vonuló csővel, amelyből a víz csobog.

A szobrok anyagának cseréje oly módon járult hozzá az emlékkút hitelességének megőrzéséhez, hogy az új szoboranyag hosszútávon is védettséget biztosít az újonnan létrehozott képzőművészeti és esztétikai értékeknek és magának az emlékkútnak a megrongálódások ellen.