JOVAN NENAD CÁR TÉR 9-ES SZÁMÚ ÉPÜLETE

2016. november 21.

Ez az épület a Jovan Nenad cár téren egy másik időszakból, a szabadkai eufórikus építkezés és városfejlesztés idejéből származik. Neoreneszánsz stílusban épült, amely stílus a XIX. század kilencvenes éveiben a legelfogadottabbnak számított nemcsak Szabadkán, de Közép-Európa– szerte. A neoreneszánsz volt az a stílusirányzat, amely hatalmat és erőt sugárzott. A beruházók azért kedvelték, mert az a nézet uralkodott, hogy csakis a reneszánsz kiegyensúlyozott stílusa képes reprezentálni a tőke teljes erejét. Ugyanakkor ez hatalmas átverés is volt egyszersmind, mivel a monumentális homlokzatok mögött a bérlakások nyomora rejlett, melyek közül csupán azok voltak alkalmasak a rendes lakhatásra, amelyek a csodálatos szépségű épület utcai szakaszán helyezkedtek el. Az épület belsejében és az udvari részekben szegénység és sokkal kevésbé reprezentatív lakáskörülmények honoltak.

Az épület négyszögletes alaprajzú, e fölött monumentális neoreneszánsz homlokzat magaslik. A földszintet vízszintesen erőteljesen megmunkált rusztika fedi, ebbe hasították bele az utcai portálékat. A homlokzati felület egységét rizalitok játéka bontja meg. Csaknem minden ablaktengely egy önálló rizalit is egyben. Egy-egy íves nyílást képeztek ki az épület szélein elhelyezkedő, némileg kiemelkedő rizalitokban, ezeket két behúzott szakasz követi, szintén egy-egy nyílással, amelyek közül az egyik egy tágas, íves kapubejárat, amely a rizalit teljes földszinti részét elfoglalja. A középső szakasz ismét egy kiemelkedő rész, ezen két ablak alkot szoros együttest. Az emeletet a földszinttől egyenesen profilált párkányzat határolja el. Az emeleti ablakritmus megyezik a földszintivel, külalakjában azonban eltérő. Míg a földszint portáléi ívesek, az emeleti ablaknyílások téglalap alakúak timpanonos lezárással, amely az ablakkeret habarcsból készült lapos pilaszterein nyugszik. A homlokzat kiemelkedő szakaszain, tehát a két szélső és a középrizalitban a timpanonok háromszög alakúak, míg a behúzott szakaszokon íves lezárásúak. Az ablakosztók keresztformájúak, a felső harmadban harántirányú rudakkal.

Az épületet tekintélyes kéteresztékű tető uralja, amely térméretével kiemelkedik a falfelület síkjából és széles ereszt képez, felső szakaszán kisebb konzolok sorával, amelyek a tetőszerkezet fagerendáit idézik. Az emeleti szakasz sima falfelülete különbözik a földszintétől, csak a szélső részeket hangsúlyozza rusztika, mely a legutóbbi restauráció óta színében eltér a többi falfelülettől.