Nagy összegű közbeszerzés

LEDERER-KASTÉLY

Borovszki adatai szerint Csókát Marczibányi Lőrinc magyar földesúr vásárolta meg a kamarai javak első nyilvános licitációja során 1781-ben, amikor is 22 puszta került eladásra. A kastély építését a Marczibányi család kezdte meg, és a javadalmat egészen 1868-ig birtokolták, amikor is eladták Barber Ágoston és Kluseman kőbányai sörgyárosoknak. A birtok rövid idő múlva ismét gazdát cserélt, […]

Read more

A SZENTHÁROMSÁG RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A csókai római katolikus templom a Marczibányi nemesi család adományaiból épült. A tervező kiléte ismeretlen, de feltételezhető, hogy a templom, akárcsak egyéb templomok tucatjai a régióban, egy szabvány típusterv alapján készült, amelyet az illetékes állami szervek készíttettek. A tervezők valószínűleg a Dunai Barokk Építészeti Iskola (Donau-Barock-Bauschule) köréhez tartoztak. Megemlíthetjük Taller József nevét, ugyanis ő volt […]

Read more

A SZENT ARKANGYALOK SZERB ORTODOX TEMPLOM

Az ikonosztázion a hagyomány szerint a Vojlovice monostorból érkezett, melynek túlontúl nagy volt. Igazi eredete tisztázatlan. Az ikonosztázion hátoldalán adatolták a keletkezés és a felújítások idejét, eszerint az ikonosztáziont 1752-ben festették, 1891-ben felújították, majd 1931-ben teljesen átfestették. Az első dátum pontatlan és a Szűzanya ikonjáról származik, ahol is arra a kapocsra van feljegyezve, amely a […]

Read more

A VUJIN-KÁPOLNA

A nagy szerb nemzeti jótevő, Nenad Vujin 1889. május 6-án született Feketetón (Crna Bara). Mielőtt a frontra ment volna, halála esetére úgy végrendelkezett, hogy minden ingó és ingatlan vagyonát az újvidéki Szerb Maticára hagyja. Végrendeletében a jótevő kifejezte abbéli kívánságát, hogy feketetói földjét ne bocsássák eladásra, hanem csak a házat és a házhoz tartozó telket. […]

Read more

A JÉZUS MENNYBEMENETELE SZERB ORTODOX TEMPLOM

Mennybemenetel temploma Szanádon a XVIII. század végén épült egyhajós épület barokk építészeti jellemzőkkel. A nyugati boltszakaszon galériát találunk, melynek az előcsarnok szerepet szánta a tervező. Négy öblösen ívelt boltszakasz formálja a naoszt. Az oldalsó oltárapszis az előkészületi helyet (protezisz) és a diakónusi ajtók hosszú sorait foglalja magába. Az oltár előterének és a trónszékeknek a fafaragványai […]

Read more

A RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A római katolikus templomban négy jelentősebb festői alkotást tartanak számon. A Szűzanya születése, Schwartz József munkája, a főoltáron található. A kompozíció egy fekvő M betű formájára készült. Jobb oldalt, egy alacsony talapzaton nyitott ládikó látható, benne különféle apró üvegedényekkel. A bal oldalon, eltérő képsíkban Joákimot láthatjuk, amint imádkozva ül. Profilból mutatja, egy kicsi, karcsú, kerek, […]

Read more

A SZENT MIKLÓS SZERB ORTODOX TEMPLOM

Az 1758-ból származó írott forrásokban a temesvári egyházmegye ideiglenes irányítója, Arsenije Radivojević feljegyzi, hogy Tiszaszentmiklóson (Ostojićevo) már akkor állt templom, illetve, hogy az még korábban épült, valamint, hogy Szent Miklósnak szentelték. Arról tudósít, hogy a temesvári püspök, Nikolaj Dimitrijević 1733. november 1-én felszentelte a templom számára. A templom vályogtéglából épült, „fehérre festették”, nem volt tornya, […]

Read more

A NOSZAI TANYA

A szomszédos Ludasi-sor hasonló tanyasi épületeivel összehasonlítva, a lakóépület, az istálló és a gabonatároló építésének ideje a XX. század elejére tehető. A többi épület később épülhetett. Az elsődleges lakóépület tornácos lehetett. A múlt század hatvanas éveiben a tornácból kamrát és előszobát csináltak. A tornác oszlopai közötti teret befalazták, és háromszárnyas ablakokat helyeztek el a falban. […]

Read more

PERES RÉGÉSZETI LELŐHELY

A régészeti lelőhely a Ludasi-tó mellett található, egy homokos emelkedésen, Szabadkától észak-keletre. A lelőhelyre 1951-ben, egy kutatás alkalmával találtak a szakemberek a lősz rétegben, ahol tűzhelyek nyomaira bukkantak. A feltárt leletek kulturális hovatartozása nem került megállapításra. A tó körüli homokos talajt kikezdte a szélerózió, így kerültek a felszínre a mikrolit ipar leletei a jellegzetes mértani […]

Read more

AZ ORLUSKOV-TANYA

Az Orluskov-tanya a XIX. század végén épült tanyaépület, egy épülettel, amely mind lakhatási, mind gazdasági célokat is szolgált. Az 1870-ben épült istálló és a lakóház egy tető alatt volt. 1900-ban, amikor felépült az új tanyaépület, az istálló és egyéb gazdasági épületek: a pince, a góré és a galambdúc, majd később, a nyári konyha felépítésével, a […]

Read more

A STROSSMAYER UTCA 8-AS SZÁMÚ ÉPÜLETE

Iványi István történész, a városról eddig megjelent egyetlen monográfia szerzője szerint a Strossmayer utca 8-as számú épületének helyén a XVIII. század végén a Fekete Sas vendéglő működött, ahol színházi előadásokat és bálokat is rendeztek. Ma ez egy emeletes épület, amelyet 1823-ban építettek Vinkle András számára. Eredetileg vendéglőnek épült, a korabeli német gasthaus-ok mintájára. Hat vendégszobája […]

Read more

A SÁRGA HÁZ

Egyemeletes épület, amely önálló épülettömböt alkot. Nyugatról a Strossmayer utca szegélyezi, délről a Makszim Gorkij utca, keletről az Age Mamužić, északról pedig a Lányi Ernő utca. 1880-1883 között emelték mint a Nemzeti Bank takarékpénztárát, Macskovics Titusz városi főépítész és kivitelező tervei alapján. Eklektikus stílusban épült a neoreneszánsz domináns jegyeivel. Négyszögletes alaprajzú, hosszanti, frontális oldalával és […]

Read more

A VÁROSI KÖNYVTÁR (NEMZETI KASZINÓ)

Az épületet 1896-ban fejezték be és mindmáig megtartotta eredeti küllemét, ezzel a városban az eklektikus építészet egyik legmarkánsabb példája. A szabadkai Skenderović család évszázados barokk kúriájának felújításával és átépítésével keletkezett. Az épület homlokzati egysége a főtér felé néz, míg oldalsó szárnyai a Radics testvérek és a Dusán cár utcába nyúlnak, így alaprajza szabálytalan trapézt formál. […]

Read more

A FRANGEPÁN UTCA 2-ES SZÁMÚ ÉPÜLETE

A XIX. század végén Szabadka az egyik leglendületesebben fejlődő város Magyarországon, de ezzel nem tart lépést a kultúra és az oktatás fejlődése. Habár a népességszám tekintetében a harmadik legnagyobb város az országban, a feljegyzések szerint itt volt a legmagasabb az írástudatlanok aránya. A város mindig szűkkeblűen viszonyult ehhez a nagyjelentőségű problémához. A központi kormányzat nyomására […]

Read more

A FERENCES RENDHÁZ

Szabadka a legvalószínűbb, hogy még a XIII. században, IV. Béla uralkodása idején létesült azon a kereskedelmi útvonalon, amely Erdély nyersanyagban gazdag vidékeit összekötötte a keleti Alpok lejtőin viruló iparosvárosokkal. A település ott alakult ki, ahol ez az út egynapi járásra a szegedi révkikötőtől egy lapályon haladt át, amely a síkság vizeit délre, a Palicsi tóba […]

Read more

A LEGRÉGEBBI HÁZ ,,SUCSICS KAPITÁNY HÁZA”

A ,,Legrégebbi ház” közvetlen környezetével együtt Szabadka védett városmagjához tartozik. A Jovan Nenad cár téren, a Ferences templom és rendház közvetlen közelében a város régi területének részét képezi. Az épület a változások különböző szakaszain ment keresztül. A legkorábbi rész a XVIII. század közepén keletkezett, majd a XIX. század elején kibővítették, így nyerte el mai alakját. […]

Read more

JOVAN NENAD CÁR TÉR 9-ES SZÁMÚ ÉPÜLETE

Ez az épület a Jovan Nenad cár téren egy másik időszakból, a szabadkai eufórikus építkezés és városfejlesztés idejéből származik. Neoreneszánsz stílusban épült, amely stílus a XIX. század kilencvenes éveiben a legelfogadottabbnak számított nemcsak Szabadkán, de Közép-Európa– szerte. A neoreneszánsz volt az a stílusirányzat, amely hatalmat és erőt sugárzott. A beruházók azért kedvelték, mert az a […]

Read more

JOVAN NENAD CÁR TÉR 7-ES SZÁMÚ ÉPÜLETE

Egyemeletes, négyszögletes épület, amely a legrégebbi házzal szemben épült, valószínűleg a tizenkilencedik század második felében, a klasszicizmus stílusjegyeivel. Az épület mai formáját valószínűleg egy, a huszadik század elején lezajlott átalakítás során nyerte el, amikor is az emeleti szakasz felső részét függőleges szalagok formájában kiképzett szecessziós falplasztikával díszítették. A Jovan Nenad cár tere felőli homlokzaton enyhén […]

Read more

A LONCSÁREVICS-HÁZ

A legöregebb ház a „Háromszög” csúcsán az ún. Loncsárevics ház. Loncsárevics Jakab háza, a későbbiekben Vitmesser Mátyás tulajdona, az egyik legkorábbi emeletes épület, amelyet a valamikori vár közvetlen közelében építettek fel. Mindazok az épületek, amelyek a XVIII. század végén a sáncokon kívül épültek, földszintesek vagy magasföldszintesek voltak, csak a Loncsárevics házat tervezték eredetileg is egy […]

Read more

A KÖZTÁRSASÁGI TÉR 8-AS SZÁMÚ ÉPÜLETE

A Köztársaság tér 8-as számú épülete a „Háromszög” épületegyüttes részét képezi. Egy 1815-ös metszeten ezen a helyen egy földszintes épület látható, amely Sucsics József tulajdonát képezte. Az épületnek tágas nyílásai-bejáratai voltak, amelyek üzlethelyiségekbe vezettek. Az épület a későbbiekben az Ostojić és a Jakobcsics család tulajdonába került. Emeletes házzá 1846-ban alakították át, ami a Köztársaság tér […]

Read more

AZ OSTOJIĆ-PALOTA

A „Háromszög” épületegyüttes egyedülálló jellegzetessége a Köztársaság tér 4-6. számú épület. Egy 1815-ből szérmazó metszeten ezen a helyen földszintes házacska állt, üzlethelyiségekkel és tágas udvarral. Az építés évét feljegyezték a balkongerendára, eszerint az emeletes ház 1848-ban épült. Ezt az évszámot belevésték a ma 4-es számot viselő ház balkonjába, habár a ma számozással felosztott épületekről biztosan […]

Read more

A BANKÉPÜLETE

A „Háromszög“ épületegyüttes legkésőbb elkészült épülete a valamikori bankház. Az építkezés 1905 után kezdődött, és 1912-ben fejeződött be. A tervrajzokat Hajós (Guttmann) Alfréd készítette a geometrikus bécsi szecesszió stílusjegyeivel. Az épület sajátos, már csak az elhelyezkedése miatt is. Ez egy kétemeletes sarokház, hivatali és lakóépület, ovális alaprajzzal, amely nincs klasszikus építészeti megoldással lesarkítva, hanem ívelten […]

Read more

A VÁROSHÁZA

A városházát 1907-ben tervezték, 1908/10-ben épült, de a belső tér berendezésének munkálatai miatt csak 1912-ben fejezték be. Az építészet és az iparművészet szintézisének kitűnő példája, egy korszak emlékműve. Ez a hatalmas építmény uralja Szabadka központját. A Zsolnay kerámia szecessziós tarkasága ellenére az épülettest visszafogott ritmusa és a torony arányai, amelyek az épületegész harmonikus középponti elemévé […]

Read more

A ZSINAGÓGA

A szabadkai zsinagóga 1902-ben készült el, és Lechner munkatársainak, Jakab Dezső (1864-1932) és Komor Marcell (1868-1944) építészeknek az alkotása, akiket a szabadkaiak gyakran alkalmaztak. A szabadkai zsinagóga tervei már korábban, a szegedi zsidó imaházra kiírt pályázatra (1900) elkészültek. A kivitelezés lehetőségét ott Baumhorn Lipót (1860-1932) konzervatívabb terve kapta meg, ő tervezte a fiumei (1902) és […]

Read more

A MŰSZAKI KÖZÉPISKOLA

Az épületet 1912/1913-ban emelték Strassburger Izidor tervei alapján, mint állami célokra szolgáló reprezentatív épületet, amelybe később az állami vasutak központját költöztették. Térméretében nem különbözik a városban található hasonló rendeltetésű épületektől (gimnázium, kaszárnya, a bíróság valamikori épülete). A bécsi szecesszió stílusában épült, némely korábbi korszakok, elsősorban a barokk elemeinek bevonásával, utóbbi révén az építész kielégítette a […]

Read more

AZ ELESETT HARCOSOK ÉS A FASIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKMŰVE

Az elesett harcosok és a fasiszta terror áldozatainak emlékműve mauzóleumként 1946 óta tölti be szerepét, amikor méltó emlékünnepség keretében helyezték el agyonlőtt, felakasztott vagy a felszabadításért vívott harcok során elesett helyi forradalmárok, illetve a munkásmozgalom nagyjainak földi maradványait. Az emlékmű három részből áll: talpazatból, platóból és sírkamrából. A talpazat natúrbeton magva köré (amelyen a szobrok […]

Read more

AZ AVILAI SZENT TERÉZ RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A kalocsai érsekségen a templomok körülményeit 1738-ban kezdték rendezni, amikor is rendeletet bocsátottak ki az egyházmegyék megszervezéséről és vezetéséről. A ferencesek nem tartották magukat a rendelet azon pontjaihoz, amelyek ütköztek a rend szabályzatával, ezért az érsek úgy határozott, hogy a barátoktól elveszi az egyházmegye vezetésének jogát, és azt átadja a világi papságnak. A megbeszélések Batthyány […]

Read more

AZ EGYKORI VÁMHÁZ

A XIII-XIV. században a Tiszát és a Dunát összekötő élénk fogalmú út átkelőhelyeként Szabadka szaporán növekedett és fejlődött. A XVIII. század második felében a bécsi udvartól megkapta a szabad királyi város státuszát. Az új státusz lehetővé tette, hogy vámot szedjen mindazoktól, akik piacain kereskedtek. Hogy a kereskedők ne szállíthassanak be árut a vámdíjat vagy a […]

Read more

SVETOZAR MARKOVIĆ GIMNÁZIUM

Szabadkán már 1817-ben felépült a régi gimnázium, a Városi Tanács 1895-ben mégis egy új objektum építését határozta el, utóbbi tervrajzát Raichle Ferenc készítette, a kivitelező pedig Molczer Károly volt. Az építkezés 1896-ban kezdődött, és a gimnáziumot végül 1900-ban adták át rendeltetésének. Az impozáns épületet Raichle a késő barokk szellemében álmodta meg, amely stílust következetesen alkalmazta […]

Read more

A SZENT RÓKUS-KÁPOLNA

Az első, fából készült kápolnát 1738-ban emelték a ferencesek kezdeményezésére, hogy így fejezzék ki hálájukat Szent Rókusnak, aki megvédte a várost a pestistől, ami abban az évben számos életet követelt Szabadkán. A kápolnát arra a helyre építették, ahová 1693-ban azt a 30 szabadkait temették, akiket a Virág kapitány parancsnoksága alatt álló Thököly-féle sereg ölt meg. […]

Read more

LAZAR NEŠIĆ VEGYÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

Az épület Bobula János 1893/94-es terve alapján épült a Tanítóképző számára. A tervrajzokat Macskovics Titusz dolgozta át és igazította az új igényekhez. Az építkezést 1898-ban fejezték be. Eklektikus kétemeletes épület kétágú alapzattal és elmetszett sarokhomlokzattal. A jobboldali szárny a Makszim Gorkij utcára néz, a baloldali a Harambašić utcára. Elhelyezkedése folytán lehetővé vált a belső terek […]

Read more

NOVEMBER 18 POLITECHNIKUM ÉPÜLETE

A szabadkai November 18. Építészeti Szakközépiskola, a Politechnikum, egy nagy térméretű épület fordított L alakú alaprajzzal. A rövidebb szárnyával a Makszim Gorkij utca rendezési vonalához illeszkedik. Az épület benyúlik a telek mélységébe. 1910-12 körül épült oktatási célokra, a szecesszió stílusjegyeivel. A szabadkai Történelmi Levéltár nem őrzi az épület tervanyagát. Az utcai homlokzat asszimetrikus tervezésű, oldalt […]

Read more

DR. VINKO PERČIĆ GALÉRIA

Az épület a XIX. század végén Jakab Dezső budapesti építész tervei alapján Dr. Geréb Mihály számára épült. Az épület 1894-ben készült el, és a kimagasló építész korai munkái közé tartozik. Az épület megálmodásakor külön hangsúlyt fektetett a neobarokk szellemében készült díszítőelemekre. A földszintes családi ház, a Makszim Gorkij és a Bled utcák sarkán helyezkedik el, […]

Read more

MAKSZIM GORKIJ UTCA 21. SZÁM ALATTI ÉPÜLETE

A Rádics fivérek és a Makszim Gorkij utca sarkán álló ház 1882-ben épült Tausig Vilmos számára, Molczer János építési vállalkozó tervei alapján, eklektikus stílusjegyekkel. Az épületet 1907-ben átalakították. Ehhez a terveket Jakab Dezső készítette el, aki szabadkai tartózkodása és munkája idején megismerkedett, majd házasságot kötött Tausig Vilmos lányával, Irénnel. Az épület alaprajza L alakú, mindkét […]

Read more

A ZSIDÓTEMETŐ

Napjainkig csupán két történész, Iványi István és Dušan Jelić foglalkozott behatóbban a szabadkai zsidók múltjával. A zsidó temető történelméről Iványi Szabadka szabad királyi város története c. könyvében mindössze három mondatot ír: ,,A zsidó temető a halasi kapunál volt, és a városi temetők rendezésekor 1828-ban is meghagyatott régi helyén, s időnkint kibővíttetett.“ Dušan Jelić szó szerint […]

Read more

LENIN PARK 13 SZÁM ALATTI HÁZ

Az épület 1898-ban épült az akkor legmodernebb gőzmalom tulajdonosa, Sümeghi Ferenc részére, Macskovics Titusz tervei alapján, aki az épületen neogótikus stílusjegyeket alkalmazott. A ház az utolsó épület a park északi szegélye mentén épült négy palota közül, a Lenin park sarkán (a Leovics-palota folytatásában a sarok után a Bosa Milićević utcába húzódik) és a vasúti pályaudvarra […]

Read more

A LEOVICS-PALOTA

Szinte egy időben a szecesszió megjelenésével Európában, egy szerény épület készült el 1893-ban Szabadkán Leovics Simon, királyi közjegyző részére, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Az épület előhírnöke volt egy új építészeti mozgalomnak, a “magyar nemzeti stílusnak”, amelyet a nagy magyar építész, Lechner Ödön egész élete során elhivatottan követett. Lechnerrel és Pártossal 1889-ben találkozunk […]

Read more

MAMUSICH LÁZÁR POLGÁRMESTER PALOTÁJA

Azon a helyen, ahol valaha a „Rogina barának” nevezett mocsaras terület volt, annak kiszárítása és a töltés felépítése után, a 19. század utolsó évtizedében négy impozáns palota épült. Az akkori polgármester, Mamusich Lázár, 1891-92-ben palotát építtetett saját szükségleteire. A területen majd később felépülő négy palota közül ez volt az első. Ügyes politikus lévén, Mamusich ismert […]

Read more

A RAICHLE-PALOTA KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKOZÓ MODERN GALÉRIA ÉPÜLETE

A családi palota, melyet Raichle Ferenc otthonaként tervezett meg, 1903-1904-ben épült. A tervező-tulajdonos minden tőkéjét és alkotói tehetségét befektette, de az épület felépítése után nemsokára tönkrement, és 1908-tól a bíróság lefoglalta és árverésre bocsátotta teljes vagyonát. A bank, új tulajdonosként, kihirdeti az nyilvános árverést, és az épületben található ingóság és az épület eladását. S bár […]

Read more

A PROKESCH-BÉRPALOTA

A 19. század végéről származó épületek sorában az utolsó a masszív és monumentális Prokesch-palota, a Korzó 15. szám alatt, amely egy egész tömböt elfoglal. A palota 1887-88-ban épült, Koczka Géza tervei alapján. A kétszintes épület három utcára néz: az Engels utcára, a Korzóra és a Đuro Đaković utcára. Alapkoncepciójában az olasz reneszánsz stílust képviseli, melyet […]

Read more

ĐURO MANOJLOVIĆ HÁZA

A központ felöl, a Korzó jobb oldalán az utolsó ház Macskovics Titusz tervei alapján épült 1881-ben. Az önálló épület Đuro Manojlović családjának palotája, amely eklektikus stílusban épült az egységes egészbe komponált építészeti kockák váltakoztatásának elve alapján. Az aszimmetrikus tagolású kockák a kiugró és behúzott tömegek játékát eredményezik, s ezeket egészítette ki a tervező féloszlopokkal meg […]

Read more

A DOMINUS-HÁZ

A Halbrohr-házhoz hasonló elgondolás mentén épült fel Dominus Simon háza is, melyet Macskovics Titusz tervezett 1891-ben. Ezen az egyszintes épületen a reneszánsz elemek dominálnak, főleg a földszinti fejezetben, ahol a homlokzatkiképzés masszív rusztikás elemekkel történt. A négy, boltíves portál szintén rusztikás kiképzést kapott. A főhomlokzat szimmetriája következetes: központi rizalittal, benne a központi elhelyezésű kapu és […]

Read more

ADOLF HALBROHR SZÁLLODÁJA

A Korzó 10-es számú épülete, amely úgy is ismert, mint a Zágráb Kávéház, Halbrohr Mór tulajdona volt. Az eredeti Nemzeti Szállodát Koczka Géza tervezte 1897-ben, de Raichle Ferenc 1905-ben átalakította és a reneszánsz homlokzatot szecessziós jellegű növényi ornamentikával fedte le. Az épület középtengelyén van a főbejárat és a földszinten egész sor boltíves bejárat, portál sorakozik. […]

Read more

A HALBROHR-HÁZ

Koczka Géza 1890 körül tervezte azt az egyemeletes bérpalotát, amely a tehetős Halbrohr család tulajdona volt. Az eklektikus építész e terve egy harmonikus reneszánsz vonalú, klasszicista díszítőelemekkel gazdagított épület volt. Koczka Géza a fugázott téglából kialakított homlokzathoz négy reneszánsz ablakos protált adott. A félkörívesen lezárt ablakot antik kompozícióba helyezte, melyet ión oszlopfős sarokpilaszterek szegélyeznek, s […]

Read more

A MANOJLOVIĆ-PALOTA

A 19. század utolsó évtizedében, a város akkor már főutcáján, a jelenlegi Korzón épült paloták sorában az egyiket Macskovics Titusz tervezte 1881-ben Samko Manojlović részére. Az egy emeletes saroképület alapja téglalap, eklektikus stílusban épült neoreneszánsz elemekkel. Az alagsorban üzlethelyiségek vannak, az emeleti részt lakhatásra szánták. A főhomlokzat az utca rendezési vonalán van, és a reneszánsz […]

Read more

AZ IKERHÁZAK

A Korzó 7 szám alatti ház egy furcsa, két egyforma részből álló tükör-épület, melyet egy nyitott átjáró oszt ketté, s ezért is kapta az „ikerház” nevet. Az épületet az Szabadkai Építő Rt. építtette 1912-ben, Sziklai Zsigmond budapesti építész tervei alapján mint üzletházat. Ez volt a város első áruháza. Az ingatlan ezután a Conen család birtokába […]

Read more

A DIMITRIJEVIĆ-HÁZ

Az egyszintes saroképület 1881-ban épült Jovan Dimitrijević részére, Macskovics Titusz szabadkai építész tervei alapján, aki ezzel, a főleg neoreneszánsz stílusjegyekkel kialakított eklektikus épülettel rányomta pecsétjét a teljes utcaszakaszra. Az elgondolás szerint az épület szimmetrikus, két sarokrizalittal, míg a középrizalit középpontjában a két, magas talpazatra helyezett és egyenes hevedergerendát tartó oszloppal kiemelt gyalogos-bejárat van. A földszinten […]

Read more

AZ ADÓHIVATAL ÉPÜLETE

A Korzó 5 szám alatti épület felújítása és egy emelettel történő bővítése a szecessziós építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült 1912-ben a bank felkérésére. Az épület homlokzata neoreneszánsz stílusú, klasszicista elemekkel. Ez a kétszintes saroképület az üzletházak jellegzetes példája, hangsúlyos középrizalittal és két, szerényebb sarokrizalittal, némi különbséggel a saroktagozatokban. A földszintet és […]

Read more

A TAKARÉKPÉNZTÁR ÉPÜLETE

A valamikori Takarékpénztár épülete a Boris Kidrič utca 4 szám alatt, ma üzlet- és lakóház, úgy is ismert, mint a “Putnik épülete”, a szabadkai, védelem alatt álló városmag egyik legrégebbi és legreprezentánsabb utcájában található. Az ismert építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső 1907-ben tervezték ezt az épületet a szabadkai Kereskedelmi Bank részére, igen szerény körülmények […]

Read more

AZ ARANY BÁRÁNY SZÁLLODA ÉPÜLETE

A 19. század közepén, pontosabban 1857-ben épült a Bárány Szálloda és Fogadó, melynek földszinti részén termek és átrium volt, emeleti részén pedig a szálloda-szobák. Nem tudjuk az építész nevét, és nem ismerjük a tervet, de az irattári anyagok, építési engedélyek alapján elmondható, hogy az épület átalakítását kérelmező folyamodvány 1904-ből származik, mivel ekkor alakították át a […]

Read more

A NÉPSZÍNHÁZ ÉPÜLETE

A Színház terveit Skultéty János építész készítette, aki 1842-ben költözött Szatmárról Szabadkára városi építési főellenőrnek. Még abban az évben megbízást kap a városi szenátustól, hogy tervezze meg a nagyvendéglő és szálloda épületét. Scultéty már 1843 folyamán kidolgozta a terveket, de az 1848-49-es történelmi események megakadályozták e nagyszabású épület felépítését (bár már elhelyezték az alapokat). Mégis, […]

Read more

A VOJNITY-PALOTA

A 19. század végén és a 20. század elején, a város központjában épült szép számú bérpalota között az egyik kifejezetten szembeötlő mind alaprajzának nem mindennapi építészeti koncepciója, mind homlokzatának plasztikus díszítése, mind pedig a homlokzati színhatás tekintetében. Megszoktuk, hogy az eklektika sokszínűségében leginkább olasz reneszánsz, vagy neobarokk stílusú épületekkel találkozunk. Itt-ott megjelenik egy-két romantikus épület, […]

Read more

AZ URUNK MENNYBEMENETELE SZERB ORTODOX TEMPLOM

Az írott források alapján, a jelenlegi templom felépítése előtt, egy kis, kékre festett, fafedelű templom volt a közelben, melyet Urunk Mennybemenetelének szenteltek. Egy 1744-es iktatókönyvben a régi és az új épületet úgy említik, mint a “Szabadka település sáncainál található kis és nagy templomok” (,,malija i veliukija cerkve v šanci mjestje Suboticje”) A szilárd építőanyagból épült […]

Read more

A ZSIDÓ HITKÖZSÉG ÉPÜLETE

Az épület 1904-ben épült, Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján, a szecesszió magyar változata stílusban. Az épület homlokzatának alapötlete megtartotta a hagyományos hármas osztást a hangsúlyos közép- és a két sarokrizalitra. Ez a homlokzatmegoldás tükröződik az ablakrendezésben és a hármas osztásban széthúzott, hangsúlyos központi attikában is. Az ablakok rendezésének ritmusa is a […]

Read more

A RADIĆ-KÁPOLNA

1868-ban Marija, Timo Radić özvegye kérelemmel fordult a városi tanácshoz, melyhez mellékelte a Bela Jakobčić-tyel az építési telekre kötött adásvételi szerződést és a tervdokumentációt, hogy az hagyja jóvá „egy, a férje emlékének szentelt, családi sírbolttal ellátott kápolna építését, melynek fenntartására alapítványt létesítene.” A városi tanács eleget tett a kérelemnek, és a pravoszláv temetőben felépítésre előlátott […]

Read more

A MILINOVIĆ KÁPOLNA

Stefan Milinović (1745–1811) a zentai határőri »vexillarius« (zászlóvivő) Neša leszármazottja, aki 1751. március elsején maga, a felesége, Milinka Adamova, és gyermekei, Jovan, Todor, Irena és Jelena számára megkapta a magyar nemesi rangot. A család címerét vörös pajzson fehér zászló alkotta, a pajzs felső részén sisak és korona, a koronán, pedig széttárt szárnyú, fekete sas. Neša […]

Read more

AZ OSTOJIĆ-KÁPOLNA

Jovan Ostojić (1804-1865) és felesége, Terezija (született Zozuk) ismert szabadkai szerb jótékonykodók voltak a korabeli állítások szerint. Alapítványuk alapító okiratát, melyet Svetozar Milutinović bíró állított össze, a Szerb Ortodox Egyházközség adta ki 1929-ben. A nép jótevőinek életéről keveset tudunk. Nem ismerjük Jovan Ostojić szülőhelyét, családjáról pedig csak annyit, hogy Parabuć-ból (Szenttamás) származtak. Terezija Ókanizsán született, […]

Read more

AKSENTIJE MARODIĆ (1838-1909) SZÜLŐHÁZA

A szabadkai Urunk Mennybemenetele Szerb Ortodox Egyház iktatókönyvében van bejegyezve, hogy a jelenlegi Vatroslav Lisinski utca 9. szám alatti házban született Aksentije Marodić 1838.február 20-án, apja Maksim, szabó, anyja Ljubica. Tizenhárom éves koráig (1851-ig) Aksentije Marodić Szabadkán élt. Miután szülővárosában befejezi a gimnázium két osztályát, apja Zentára küldi, hogy ott tanulja ki a festőszakmát a […]

Read more

A BRANISLAV NUŠIĆ UTCA 2 SZÁM ALATTI HÁZ

Az irattári adatok szerint, a Branislav Nušić és a Dusán cár utcák sarkán található házat 1913-ban tervezte Vadas Pál építész. A megbízó Szabadka Szabad Királyi Város volt, az épületet pedig bérpalotának szánták, melynek elit lakásait a városi szenátus bérbe adta és az ebből származó bérletből tett szert bevételekre. Az alagsorban üzlethelyiségek voltak, és sokáig ez […]

Read more

A RÁDICS FIVÉREK UTCA 74 SZÁM ALATTI HÁZ

Az épület 1902-ben épült P. Beranek építész tervei szerint az asztalos és faiparos, Brauchler János megbízásából. Stílusát tekintve az épület a neobarokkos, érett historicizmust képviseli, melyet, a hatás növelésének érdekében a tervező gazdagon díszített barokk ornamensekkel. Az épület a századforduló és a 20. század első évtizedének tehetős polgári rétege által kedvelt polgári építészet jellegzetes példája. […]

Read more

SZENT DÖMÖTÖR SZERB ORTODOX TEMPLOM

A szabadkai szerb ortodox egyházközség kérelemmel fordult 1878. január 5-én a városi magisztrátushoz, melyhez eljuttatott egy 80 szerb névből álló jegyzéket is, hogy engedélyezze nagyobb számú nemzettársának, azok óhaja szerint, a városból történő kiköltözést Sándorba, melynek betelepítése már megkezdődött. Ez a letelepülési vágy abból fakadt, hogy Szabadka szabad királyi várossá nyilvánításával az ortodoxok a másodrangú […]

Read more

A SZMOLENSZKY MALOM

A városi kórház tőszomszédságában, a Belgrádi út 120 alatt található háromszintes malom, nem csak a város gazdasági és ipari szerkezetfejlődésének egyik fontos eleme, hanem szomorú emlékeztető is a bácskai síkság közelmúltjára. A város déli sáncai mentén felépítésre tervezett malom első tervei már 1889. novemberében elkészültek Budapesten Fürszt László részére. Levéltári adatok hiányában, nem tudjuk pontosan, […]

Read more

DR BABIJAN MALAGURSKI SÍREMLÉKE

A 2,5 méteres síremlék a Bajai úti temető felekezeti részében található, és méreteivel kiemelkedik környezetéből. DR BABIJAN MALAGURSKI ADVOKAT 1876-1944 A síremlék hátoldalára, középen a következő szöveget vésték : GROBNICA BABIJANA MALAGURSKOG A síremlék fekete márványból készült (a PALATINUS műhelyben), a szabadkai építész Baltazar – Bolto Dulić (1905-1982) tervei alapján. A síremlék kialakítása hosszított, négyzet […]

Read more

LÁNYI ERNŐ SÍRJA

Lányi Ernő, a kiváló zeneszerző, zenetanár és zenész Pesten született 1861. június 19-én, egy gazdag nagykereskedő családjában. A zene iránti szeretetét szüleitől örökölte. Apja halála után anyjával Párizsba költözik. Tizennégy évesen Bécsbe szökik, ahol zenét tanul. Bécsből elégedetlenül távozik, és Európa nagyvárosaiban képezi tovább magát, a kor oly neves zenészeinél, mint Liszt, F. Hiller, vagy […]

Read more

GAÁL FERENC SÍRJA (1860-1906)

Gaál Ferenc 1860. március 27-én született Szkacsányban, a mai Szlovákia területén. Szüleit korán elveszítette, így bátyja, Piusz gondoskodott róla. Az elemi iskolát és a gimnázium alsóbb osztályait Nyitrán végezte el, majd tanulmányait Budapesten folytatta. Ezzel párhuzamosan beiratkozott a Nemzeti Zenedébe is. Kiváló tanuló, beszélt magyarul, németül, szlovákul, csehül, s emellett latinul és franciául is. A […]

Read more

IVÁNYI ISTVÁN SÍRJA (1845-1917)

Iványi István 1845. december 17-én született Lugoson (a mai Románia területén). Apja Ivanovszky István német származású szíjgyártó mester volt, aki Aradról költözött a Maros-parti városkába. Anyja neve Liszt Karolina. Az elemi iskolát német nyelven végezte el. Gyenge tanuló volt, kétszer meg is bukott, míg végül 1857-ben sikerült beiratkoznia a gimnáziumba. A jól szituált Ivanovszky család […]

Read more

A BAJAI ÚTI TEMETŐ KÁPOLNÁI

A XIX. században Szabadka valamennyi temetőjét rendezték és bővítették. A régi Bajai úti temetőt 1803-ban kiterjesztették a városi sáncokon túl, ahol ma is található. A nyolcvanas évek elején, a város gyors gazdasági erősödése idején a legismertebb családok, gazdasági erejüket bizonyítván, kápolnákat emeltetnek, minek köszönetően felépülnek az első kápolnák a Bajai úti (a Vojnić-kápolna 1879-ben és […]

Read more

A NAGYBOLDOGASSZONYNAK SZENTELT SZENTKÚT KEGYHELY

A műemlék egy szerb ortodox kápolnából áll kúttal és kereszttel, valamint egy katolikus kápolnából kúttal és feszülettel. Az ortodox kápolna 1885-ben épült és 1900-ban újították fel. 1940-ben Dragutin Molcer tervei alapján újraépítették neobizánci stílusban. Ez az utolsó neobizánci stílusú szentély Észak-Bácskában, amely a második világháború előtt épült. A katolikus kápolna 1900-ban épült vidéki neobarokk stílusban. […]

Read more

A SZABADKAI VÁROSMAG

A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet 1986.12.13-án kelt 101-4 számú határozatával nyilvánította kultúrtörténeti téregységgé Szabadka városmagját, majd 1991-ben megtörtént a belváros jelentős örökséggé való nyilvánítása (a JSZK Hivatalos Lapjának 25/91 száma). Szabadka városmagja Szabadka község területén helyezkedik el, és a település központi részét öleli fel. Határvonalai: keletről – a határvonalat a vasútvonal képezi a Jovan Zmaj […]

Read more

A PALICSI VASÚTÁLLOMÁS

A XIX. század közepétől megkezdődik a palicsi üdülőtelep tervszerű kialakítása. A tó partján már 1840-ben parkot telepítenek, a következő évtizedekben pedig sorra emelkednek Szabadka tekintélyes polgárainak villái és nyaralói. Palicsnak, mint üdülőhelynek a fejlődésében kétségkívül fontos esemény a Szabadka – Szeged vasútvonal kiépítése. Az első szerelvény Szeged irányából 1869. szeptember 11-én futott be a kis […]

Read more

ZENEPAVILON

A jelenlegi, Palics-fürdőt jelképező, központi, reprezentatív épületek között foglal helyet az az építmény is, amelyet a magyar szecesszió szellemében terveztek 1910-ben az ismert építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső. Közvetlenül a Vigadó előtt, a Női fürdő közelében a tóparti Emlékkútnál véget érő központi sétány mellett helyezkedik el a szerény méretű, külön rendeltetésű épület, a kisebb […]

Read more

AZ EMLÉKKÚT

Az Emlékkutat 1912-ben emelték annak tiszteletére, hogy Komor Marcell és Jakab Dezső, budapesti építészek tervei alapján elkészültek a palicsi fürdő épületei és a Városháza a városban. (Komor Marcell , Pest. 1868-Deutschkreutz. Jakab Dezső, Rév, 1864-Budapest 1932). A szabadkai Történelmi Levéltárban négy tervet találtak (sign. I 195/1912). Az emlékkút a legszerényebb terv szerint készült el, ami […]

Read more

A VÍZTORONY

A Palicsi-tó északi partján az üdülőhely három fontos létesítménye található: a Víztorony, a Vigadó és a Női Fürdő. A XIX. és a XX. század fordulóján épültek az „ifjak” szecessziójának szellemében, Komor Marcell és Jakab Dezső, budapesti építészek 1909-es tervei alapján. A Fürdő 1912-ben nyílt meg. Több funkció egyidejű betöltésére tervezték és építették – Víztorony, az […]

Read more

A VIGADÓ

A Vigadó az egykori fürdő központi épülete, úgy elhelyezkedését, mint méreteit, építészeti jegyeit és rendeltetését tekintve. Az 1909-től 1912-ig terjedő időszakban épült, Komor Marcell és Jakab Dezső, budapesti műépítészek tervei alapján, a szecesszió magyar változatának stílusában. Az épület a Szegedi úttól a tópartig vezető fasor mentén helyezkedik el, közelebb a tóhoz, ahol a parkot felváltják […]

Read more

A CONEN-VILLA

Raichle Ferenc, a város jellegzetes, felismerhető építményeinek megalkotója, folyton kutatva önazonossága után, élt a kínálkozó alkalommal, és bár Palicson csupán egyetlen épületet tervezett, az elhomályosította az összes többit, előrevetítve az új idők szellemét és az új építészeti irányzatot. Conen Vilmos, ismert szabadkai gyáros 1900-ban azzal bízta meg Raichle-t, hogy tervezzen számára villát Palics egyik legszebb […]

Read more

FARKAS BÉLA SÍREMLÉKE

Farkas Béla, Buttykai Ákos klarinétművész és a Budapesti Operaház fiatal énekesnője, Gábos Nelly fia, 1894. február 24-én született, Fiuméban (Rijeka). A Farkas vezetéknevet azt követően kapta, hogy édesanyja férjhez ment Farkas József szabadkai mérnökhöz. Édesapját, noha nagyon szerette volna, soha nem ismerte meg. Gyermek- és ifjúkorát Szabadkán és Palicson töltötte. Gimnáziumba Budapesten járt, de Szabadkán […]

Read more

A PALICSI KULTÚRTÖRTÉNETI TÉREGYSÉG

Palics kultúrtörténeti téregység határvonalai: a tó nyugati partjától, a 14014, 14011, 14008, 14006, 14005, 14323 hrsz. telkek nyugati pereme mentén, a Fürdő utcán át, átszeli a Szabadka-Horgos vasúti pályát (1454), majd folytatódik a 14702/1 hrsz telek nyugati határvonala mentén a Horgosi útig (1472), a Horgosi út mentén kelet irányába a Brestovac utcáig, a Joó Lajos […]

Read more

VASÚTÁLLOMÁS

A XX. század első évtizedében a Szabadka környékén szétszórt tanyavilág állomáshelyein állomásépületek épülnek. 1910-ben elkészültek a típustervek az állomásépületekhez. Az egyik ilyen megőrzött, és a mai napig használatban lévő állomás a naumovićevói állomás épülete (egykoron a Šomčić tanya). Ez az építmény stílusjegyeit tekintve a szecesszió magyar változatát képviseli, amely 1910. körül egyre inkább elfogadja az […]

Read more

A KRNAJSKI-HÁZ

A három osztatú, vert falú, náddal fedett, tornácos lakóház – műemlék a XIX. században épült. Idővel, a telek végében, a tornác szélességében még egy szobát és egy nyári konyhát építettek, majd később egyéb helyiségeket is, különálló építményként. Mint az észak-bácskai népi építészet jellegzetes példája és az utolsó eredeti, alföldi típusú ház a Krnajski család nemzetsége […]

Read more

A 13 KÚT

A XVIII. század utolsó harmadában, amikor Szabadka elnyerte a szabad királyi város címet, több kataszteri térkép is készült a városról és a környező pusztákról, így a Kelebiai pusztáról is. Az elsőt Kováts Károly Lipót készítette 1778-ban. Ezen a tanyák még nincsenek bejelölve, de a legfontosabb utak és elnevezéseik igen, köztük a ma is létező Krnajski […]

Read more

VERUSITYI TANYA

A Krnajski-ház 1911-ben épült. A vert falakkal egy időben ásták ki a kutat és állították fel a gémet, ugyanis ez volt valaha a gyakorlat: mielőtt nekiláttak a kőműves munkáknak, vizet biztosítottak. A jelenlegi tulajdonos apja 1915-ben elhunyt. A gazdasszony nem ment újra férjhez, így a tanyán jelentősebb változásokra csak akkor került sor, mikor a fiúk […]

Read more

A DUŠANOVÓI ISTÁLLÓ

Az istállót a XIX. és XX. század fordulóján Váci Gyula szabadkai építész tervezte, kivitelezője a szintén szabadkai Káriusz József kőműves volt. A tervező és a megbízó a gazdasági épületnek a kor legmodernebb és legésszerűbb változatát választotta ki. A főbejárat tervezéskor Váci a kései eklektika elemeit használta fel az istálló prózaiságának „álcázására”, nem megfeledkezve azonban az […]

Read more

A SZENTHÁROMSÁG-SZOBOR

A település központjában található Szentháromság az első köztéri emlékmű Bajmokon, melyet 1878-ban emeltetett a bajmoki Wolf család. A negyvenes évekig a Péter és Pál katolikus templom előtt állt. A sorozatgyártású homokkő szobrok Budapesten, a szakrális szobrokat készítő kőfaragó műhelyben készültek, a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti stílusban. A négyszög alapú talapzat egy három lépcsős […]

Read more

A NAPSUGARAS OROMFALÚ HÁZ

A ház a XIX. és XX. század fordulóján épült. A Bács-Bodrog Vármegyéről szóló monográfiában, amely 1909-ben jelent meg, a napsugaras oromfalú háztípust zentainak nevezik. Továbbá, az 1906-ban készült típusterveken az oromfal deszkából van, a formák pedig jóval egyszerűbbek. 1914 után már nem építettek napsugaras oromfalakat. Az épület vert falú, nedves és meglehetősen megroggyant, ezért felújítása […]

Read more

A SZENT MIHÁLY ARKANGYAL SZERB ORTODOX TEMPLOM

Az 1690-es nagy népvándorlás után a Zentára települt szerbek felépítették első imaházukat a mai templomtól nyugatra, a mai városi park végében. Vert és fonott falú épület volt, melynek megszentelt helyére 1809-ben, az új, szilárd anyagból épült templom elkészülte után egy keresztet helyeztek, mely később átkerült az új templom előcsarnokába. Az 1767-es zentai népszámlálás jegyzőkönyvében az […]

Read more

A PLÉBÁNIA ÉS MÚZEUM ÉPÜLETE

Az épület 1909-ben épült Berenzenczey Domonkos zentai építész tervei alapján, aki a zentai Gimnázium épületét is tervezte. A kivitelező építési vállalkozó Szárich Géza volt, aki 1908-ban kapta a megbízást, Gózon István plébánossága idején. A plébánia helyiségei a tervek szerint az első emeleten helyezkedtek el, a földszinten pedig kereskedéseket kerültek kialakításra. Amikor 1911-ben leégett a Szent […]

Read more

STEVAN SREMAC SZÜLŐHÁZA

Stevan Sremac író 1855. november 23-án született Zentán, a jelenleg a nevét viselő utca 4-es számú házában. Sremacnak kiemelt jelentősége van a szerb irodalomban. Irodalmi munkássága során sajátos képet festett a szerb kisvárosi társadalmi viszonyokról a Vajdaságtól Belgrádon keresztül a délen fekvő Nišig. A hagyományos, patriarchális közeg volt legismertebb műveinek ihletője és humorának forrása (Ivkova […]

Read more

A ZENTAI CSATA EMLÉKHELYE

A XVII. század végén gyengülni kezdett az Oszmán Birodalom. Egy Bécs elleni hadjárattal akarta a szultán visszaszerezni a korábbi nagyhatalmi státuszt. A keresztény Európa nem hagyhatta, hogy a Habsburg Monarchia fővárosa elessen, és hogy a törökök ilyen mélyen betörjenek a kontinens belsejébe. Hogy ezt megakadályozzák, a Pápai Állam, a Velencei Köztársaság és a bécsi udvar […]

Read more

TŰZOLTÓLAKTANYA

A XIX. és XX. század fordulóján jelentkező romantikus elképzelések, amelyek a homlokzatok kerámiával való túlzott díszítésében nyilvánultak meg, meghatározták Lechner Ödön azon törekvését, hogy megteremtse az építészetben is a nemzeti stílust. Lechner Ödön tanítványai közül mindig kiemelte Lajta Bélát (1873 – 1920), mivel Lajta nemcsak egyszerűen követte őt, hanem képes volt a Lechner-féle szecesszió vívmányait […]

Read more

VÁROSHÁZA

A régi zentai Városháza, amelynek alapkőletételére 1830. augusztus 19-én került sor, 1911. április 16-án leégett, ugyanakkor, amikor a Szent István templom is. A zentai Városi Képviselőtestület jegyzőkönyveiből megtudhatjuk, hogy 1912-ben született meg a döntés arról, hogy nyilvános pályázatot írnak ki az új Városháza megtervezésére. A pályázaton végül Kovács Frigyes budapesti építész, valamint Seile Antal, szintén […]

Read more

LENIN UTCA 14.

Vladimir Nikolić építész 1896-97-ben, amikor saját zentai családi házát tervezte és építtette, már hírnevet szerzett a nagyon reprezentatív karlócai püspöki palota felépítése révén (1892-93). Bécsi tanulmányai majd a belgrádi Építésügyi Minisztériumban eltöltött kilenc év után, 1892 elején Karlócára költözött, amint azt az palota építése körüli munkálatok megkövetelték, de valószínűleg tervei között szerepelt a Zentára, szülővárosába […]

Read more

SLAVNIĆ-HÁZ

Az Adai út (Lenin utca) 10. alatt található épület 1977-ig Krsto Slavnić leszármazottainak, pontosabban két nővérnek, Vojislavának és Aleksandrának (szül. Slavnić) a tulajdonában volt, 1978. augusztus 8-án azonban az épületet négy részre osztották, ezek pedig Ćirić (Uroš) Lazar, Kaszás (Vince) Vince és Andruskó (Péter) Károly tulajdonába kerültek. Ma is ők a tulajdonosok. Idős zentai lakosok […]

Read more

A SZENT GÁBRIEL ARKANGYAL-KÁPOLNA

A kápolnát Gábriel arkangyalnak szentelték és a zentai pravoszláv temető északkeleti részén helyezkedik el, kelet-nyugati irányban. A kápolnát Jakov Kragujević emeltette 1868-ban az 1848-as forradalomban elesett fia, Milan emlékére. Neobarokk stílusban épült, hozzávetőlegesen négyzetes alaprajzzal, sokszögű apszissal a keleti és bejárattal a nyugati oldalon. A főhomlokzaton szegmensíves lezárású bejárati ajtó, amelyet vakolatból kiképzett széles szalag […]

Read more

ROYAL SZÁLLÓ

A Royal Szálloda épülete központi homlokzatával a városi parkra néz. Egy idős zentai építész, Vartus Ferenc elmondása szerint 1908 körül épülhetett az egykori “Magyar Király” kocsma helyén, hiszen az épület tervezője, Magyar Ede szegedi építész (1877-1912), aki azokban az években jó néhány épületen dolgozott Vajdaság-szerte – ilyenek pl. a nagykikindai református templom, Horgoson több villa […]

Read more

A STEVAN SREMAC ÁLTALÁNOS ISKOLA

A tanyaközpont jellegű Keviben található iskola 1912-ben épült egy típusterv alapján, amelyet Sváb Gyula, a magyar Kulturális és Oktatásügyi Minisztérium technikai szakosztályának építésze jegyzett. Ez volt a második állami iskola, amit ebben a faluban építettek, a telket, akárcsak az első esetben, a Biliczki család ajándékozta. Az épület alaprajza szimmetrikus, két, folyosóval összekötött osztályteremmel és két […]

Read more

ADAHATÁRI ISKOLA

1883-ban Zenta város tanácsa döntést hozott hat tanyasi iskola felépítéséről. Az építési munkálatok 1884-ben kezdődtek el, és már a következő évben megkezdődött a tanítás. Mindegyik iskolaépület számára fél lánc telket vásároltak. A munkálatok kivitelezésével Grundbek István építési vállalkozót bízták meg. A hat iskola közül csak az adahatári tartotta meg eredeti funkcióját. A felépítésétől máig az […]

Read more

EGYKORI KÖZSÉGI NÉPBIZOTTSÁG ÉPÜLETE

A Tito marsall utcában (ma Szent Száva utca) található a Helyi Közösség épülete, amely 1972-ben kapott műemléki védettséget. Az épületet, az akkori községházát 1840-ben kezdték építeni, és 1848-ban fejezték be. Az épület alaprajza L-alakú, jobboldalon hosszabb szárnnyal. A főhomlokzat a központi épülettest előtti tornáccal a Szent Száva utcára néz. Égetett téglából emelték a falakat, egyszerű […]

Read more

ANKA-SZIGET RÉGÉSZETI LELŐHELY

Az Anka-sziget régészeti lelőhelyen egy virágzó település maradványait találták meg a régészek, amely a bronzkor elejétől a középkor közepéig fennállt. Feltételezhető még korábbi rétegek létezése, mivel az 1890-es kisebb ásatások (két 2 x 3-as szonda) során, melyeket Reizner János vezetett, feltárták egy bronzkori torony maradványait, valamint hét sírt, amelyek a X. század pogány sírok közé […]

Read more

SERVIJSKI-KÁPOLNA

Élt Újvidéken egy Servijski nevű cincár család, amely létrehozta az egyik első szerb ösztöndíjalapot, mely sok későbbi neves szerb értelmiségi iskoláztatását tette lehetővé. A Servijski család ősei a Đurkovićok voltak, de sokszor Đorđevićekként jegyezték magukat. Az Aksentije és Manojlo testvérpárt már 1751-ben gazdag kereskedőkként említik, majd 1774-ben, Aksentije halála után említésre kerül fia, Marko is, […]

Read more

JÓZSEFFALVAI OLAJSAJTOLÓ

 Az épület klasszicista stílusban épült. Törökkanizsán több olajsajtoló is üzemelt, azonban csupán a Csépe Károly tulajdonában lévő olajsajtoló maradt fenn. Ez az olajsajtoló egy ritka, megőrzött példánya annak a régi présszerkezet-típusnak, amelynek gazdasági jelentősége valaha igen nagy volt. Az olajsajtoló által előállított olaj fontos részét képezte az emberi táplálkozásnak, mivel helyettesítette a zsírt. Az olajsajtoló […]

Read more

SZENT-GYÖRGY RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A templomot, mely a klasszicizmus stílusjegyeit viseli, 1847-ben kezdték építeni, a munkálatokat 1858-ban fejezték be. Egyhajós épület, egyszerű architektúrával, plasztikus díszítmények nélkül. A főhomlokzaton a bejáratot alig kiugró pilaszterek hangsúlyozzák, s ilyenek találhatók a peremeken és az oldalsó homlokzatokon is. Az ablakok magasan vannak és szegmensíves lezárásúak. A négyzetes alaprajzú harangtorony alsó tagozásával metszi a […]

Read more

KULTÚRKÖZPONT ÉPÜLETE

A törökkanizsai Maldeghem kastély építése akkor kezdődött, amikor az a nagy múltú gyakorlat, hogy főúri otthonokat emeltettek a nagybirtokok közepén, már a végét járta. Az eredeti elképzelés szerint a kastély a XIX. század végi – XX. század eleji nyári lak-építészet egyik reprezentatív emléke, az akkor uralkodó eklektikus stílus jegyeivel. A tervezés során az építész kihasználta […]

Read more

SCHULPE-KASTÉLY

A Servijski családról a legtöbb adatot Vasa Stajić Újvidéki életrajzok (Novosadske biografije) című művében találhatjuk, melyben leírja, hogy élt Újvidéken egy Servijski nevű cincár család, amely azzal vált ismertté, hogy létrehozta az egyik legnagyobb szerb ösztöndíjalapot, amely aztán a szerb értelmiség későbbi jelentős képviselőinek iskoláztatását tette lehetővé. Az őseiket még Đurkovićoknak hívták, közülük két testvérről, […]

Read more

SZENT MIHÁLY ÉS GABRIEL ARKANGYALOK SZERB ORTODOX TEMPLOM

A törökkanizsai, Szent Mihály és Gábriel arkangyalokról elnevezett szerb ortodox templom az írott források szerint 1755-ben épült, amint az egyébként a templom homlokzatán is szerepel, és barokk stílusjegyeket hordoz. Azon a helyen, ahol a templomot emelték, már előbb is állt egy templom, amely nem szilárd anyagból épült. Az idők során, a templomon nagyobb változtatásokat végeztek, […]

Read more

SZENT GYÖRGY-MONOSTOR MARADVÁNYAI

A Majdány faluban található lelőhely a Szent György-monostorral hozható kapcsolatba, amelyet a Nagy Gellért-legenda szerint Csanád alapított 1030 körül görög szerzetesekkel. A források alátámasztják azokat az állításokat, melyek szerint a monostort később Szent Benedek-rendi barátok népesítették be. A monostort egy 1247-ből származó írott forrás Wruzlamus munusturuként említi, 1340-ben pedig mint Orozlanus–munustura bukkan fel. Településként a […]

Read more

SZENT MIHÁLY ÉS GABRIELE ARKANGYALOK SZERB ORTODOX TEMPLOM

A templom 1822-ben épült a klasszicizmus stílusjegyeivel. Egyhajós épület, hosszanti alapzattal, harmonikus arányokkal, előcsarnokkal, naosszal és egy oltár melletti helyiséggel, amely belülről félkör alakú, kívülről poligonális, félköríves lezárással. A homlokzat központi részén a falsíkból enyhén kiugró rizalit, amelyet két pár toszkán pilaszter hangsúlyoz, felettük háromszögletű timpanon emelkedik. A szentély bejárata felett félköríves lezárású ablak. Az […]

Read more

SZÁRAZMALOM

Nagykikindán, a Nemanja és Morava utcák sarkán található a szárazmalom, eleddig az egyetlen ilyen építmény a Vajdaságban. A nagykikindai Adamov Maksa 1889-ben vette a szintén nagykikindai Adamov Pajótól háromszáz forintnyi összegért az üres, 250 négyszögöl területű telket, amelyet néhány évig kertként hasznosított. Pontosan tíz év és tizenegy nap elmúltával, tehát 1899. április 30-án, Adamov Maksa […]

Read more

A ČARNOJEVIĆ CSALÁD SÍRBOLTJA

A Čarnojević család köztiszteletét és hírnevét legismertebb tagjának, III. Arsenije pátriárkának köszönheti. A család egyik ágának tagjai (a Černović de Mača nemesi előnév birtokosai), 1797-ben települtek le Kisoroszban Pavle Čarnojević vezetésével. Egészen 1823-ig a család egy alacsony, sötét, nádfedeles vályogházban lakott, amely sokban hasonlított a szegény árendások házaira. A félig erődítményre hasonlító kastélyt, 1823-ban építették, […]

Read more

SZENT MIHÁLY ARKANGYAL SZERB ORTODOX TEMPLOM

Nagykikinda városától északra található Mokrin falu. Ebben a faluban épült fel 1762-ben a Szent Mihálynak szentelt templom. Erről feljegyzést is találunk a keretező ornamentikán, a barokkos rocaille keretben Jézus Krisztus ikonja alatt. Egyhajós, klasszicista szellemben kialakított templom. A nyugati homlokzat, az oromfallal és a belőle kiemelkedő díszes harangtoronnyal, uralja a nyugodt, tagozott vonalakat. A templom […]

Read more

SZŰZANYÁNAK SZENTELT TEKIJAI SZENTKÚT, KEGYHELY

A kegyhely a töltés lapos alsó részén található, Nagykikindától, 3 km-re délre A kegyhely egy kápolnából és kútból, falazott, lősztalajba ásott éjjeli szállásból, szállásokból áll, valamint négy, a kápolna szomszédságában csoportosított kútból és egy lépcsőzetes aljzaton nyugvó kőkeresztből. A kereszten található feliratból ítélve, a kegyhelyet 1876-ban szentelték fel a mai templom felépítése után, melyet a […]

Read more

NAGYKIKINDAI KÖRZET SZÉKHÁZA

A Nagykikindai Körzet egykori magisztrátusának az épülete, a kúria, 1836 és 39 között épült a közigazgatási szolgálatok szükségleteire, míg a befejező munkák, mint pl. a Körzet kőből készült címerének beépítése és egyebek, 1841-ben fejeződtek be. A felépítésétől napjainkig fontos történelmi, politikai és kulturális események színhelyéül szolgáló épület, mely rendeltetéséből kifolyólag nem csak Nagykikindán, hanem a […]

Read more

SZENT NIKOLAJ ATYA SZERB ORTODOX TEMPLOM

A nagykikindai, Szent Nikolaj atyának szentelt szerb ortodox templom XVIII. század második felében épült a klasszicizmus minden jellemzőivel. A templom egyhajós, nyugati oldalán előcsarnokkal, amely valamelyest szélesebb, mint a naosz alapvonala, keleti oldalán pedig egy félköríves apszis. Építészeti szempontból hasonlít azon templomok többségéhez, amelyek ebben az időben épültek fel a régióban és amelyek a XIX. […]

Read more

HÁZ A PERO SEGEDINAC UTCÁBAN

Lakóépület, az alföldi-vajdasági lakóház jellegzetes emléke. A ház 1878-ban épült, és ún. „sváb” típusú ház, annak minden jellegzetességével, mint pl. háromlépcsős utcai bejárat. Az udvari részen található a gang, innen minden helyiségbe nyílt bejárat. A szobában padkás kályhák, a konyhában rakott sporhelt. A házban van még éléskamra, padlás, ahol a gabonát őrizték, melléképületek, valamint istállók […]

Read more

NAGYKIKINDA VÁROSMAGJA

A kultúrtörténeti téregység 1750 és 1754 között, a határőr-családok betelepülésével alakult ki. A település központja a nagy, ovális alakú mocsár körül alakult ki, melynek közepén egy alacsonyabb határdomb volt, és itt épült fel, félig földbe ásva, egy templomocska, keleti és nyugati oldalán temetővel. A templom előtt volt a főtér, ahol a piacokat tartották. A városmag […]

Read more

SZENT MIHÁLY ÉS GAVRILÓ ARKANGYALOK SZERB ORTODOX TEMPLOM

A tiszahegyesi, szent Mihály és Gavriló arkangyaloknak szentelt szerb ortodox templom 1787-ben épült szilárd épületanyagból az úrbéri törvény által előre kijelölt helyszínen. Nyugati homlokzatán két, építése szempontjából fontos évszámot találunk, melyek közül az első a fenn említett, a második pedig a templom felújításának éve, 1863. Késő barokk és klasszicista jegyei a templomot a XVIII. században […]

Read more

GRADISTE RÉGÉSZETI LELŐHELY

A lelőhely Nagykikindától 7 km-re, észak-nyugatra található Tiszahegyes irányában. Földsáncolt, erődített településről van szó, amely úgy is ismert, mint a „szlovén város”. Már a neolitikum alatt lakott település volt, amelyben egészen a korai középkorig, kisebb-nagyobb megszakításokkal folyt az élet. A neolitikumi település maradványaira bukkantak a régészek a patak torkolatánál, Gradiste legkeskenyebb és legmagasabb pontjain és […]

Read more

EGYKORI KÖZSÉGI NÉPBIZOTTSÁG ÉPÜLETE

Az épület 1834-ben épült a település központjában, a klasszicizmus szellemében. Földszintes, alapja hosszított téglalap. A főhomlokzaton, a felületkialakítás hármas tagozottságával egy nyitott előcsarnok került kialakításra négy oszloppal és két féloszloppal, valamint két sarokrizalittal, melyeket falsávok, lizénak díszítenek. Az oldalhomokzatokon háromszögű oromzatok két-két gótikus ablakkal, melyek között egy hasonló kidolgozású álablak van. Az észak-keleti oromfal alatt […]

Read more

SZENT NIKOLAJ ATYA SZERB ORTODOX TEMPLOM

A basahídi Szent Nikolaj Atya szerb ortodox templom 1833-ban épült, mint egy egyhajós épület, melynek főhomlokzatából emelkedik ki a harangtorony. Az oszlopos előcsarnokot négy dór oszlop tagolja, felettük timpanon és ornamentikával díszített, triglifes és metopés fríz. Az oldalhomlokzatot falpillérek tagolják, ezek között mély, kazettázott boltívvel tagozott falmélyedések vannak. Építészeti műtárgyként a templom valószínűleg azon templomok […]

Read more

SZÉLMALOM

A XIX. század nyolcvanas éveiben Orom határában 11 szélmalom működött. A XX. század végére csak egy, úgynevezett „bajusz” szélmalom maradt, amely a XIX. század hatvanas éveiben épült. A lisztesládákba belevésték az építés évét. A szélmalom korábban az „Ustorkában” állt. A jobb kereset reményében a tulajdonos szétszerelte a malom belső felszerelését és átvitte a Nagy útra. […]

Read more

PRAVOSZLÁV ISKOLA

A ma már műemlék épület, az Új Szerb Pravoszláv Népiskola, az egyházközösség pénzén épült 1854-ben. A téglalap alapú, földszintes épület két utca sarkán épült fel. Az utcáról az udvarba vezető átjáró osztja fel az épületet a tantermekre és a tanítói lakásra. A szerény díszítésű homlokzaton klasszicista hatás vehető észre. Ez az épület fontos dokumentáris értéket […]

Read more

A SZENT NIKOLAJ ATYA EREKLYÉINEK ÁTVITELE SZERB ORTODOX TEMPLOM

Martonos települést a XIV. század elején említik először írásos emlékben. A török hódoltság alatt a települést 1554-ben jegyzik a defterekben. A törökök kivonulása után Martonos a Tisza-menti határőrvidék egyik katonai határőr-települése lesz. 1774-től magyarok települnek be. A település igencsak megszenvedte a Rákóczi-felkelés 1703 és 1711 közötti időszakát, valamint az 1848-as forradalom idejét. A forradalmak idején […]

Read more

SZENT GYÖRGY VÉRTANÚNAK SZENTELT KÁPOLNA AZ ORTODOX TEMETŐBEN

A martonosi szerb ortodox egyház- és iskolaközösség Egyházi Tanácsa 1896. február 28-án megtartott értekezletének jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy Nataša (Nata) Šećerov, született Dobrički kívánságára Martonoson engedélyezték a Szent György vértanúnak szentelt kápolna építését a martonosi pravoszláv temetőben. Mivel Nataša Šećerovnak nem volt utódja és 26 éves korában megözvegyült, felhatalmazta unokaöccsét, a martonosi Uglješin Vlajkót, teljes birtokának […]

Read more

SZENT MIHÁLY ARKANGYAL SZERB ORTODOX TEMPLOM

A magyarkanizsai szerb ortodox egyházközség krónikája szerint az első templomot ott építették, ahol a Körös a Tiszába torkollik, mégpedig vesszőfonadékból. A szerbek emelték miután 1690-ben az Arsenije Čarnojević vezette vándor csoportok ezen a területen letelepedtek. A régi helyén 1773-ban új templom építéséhez fogtak, ezúttal szilárd építőanyagból, a bécsi udvar típustervei alapján. A munkálatok 1775-ben fejeződtek […]

Read more

VIGADÓ

A XIX. század végén a polgáriasodás térhódításával párhuzamosan jelentkezik a az igény, hogy az emberek mind több időt töltsenek el a természetben, így, európai mintára környékünkön is mind több park, kiránduló- és nyaralóhely, fürdő épül. Magyarkanizsa délkeleti határában már a XIX. század hetvenes éveiben kialakították a Népparkot. A tervszerűen kialakított virágágyások, pázsitok és fasorok, melyek […]

Read more

KÁRÁSZ GRÓF KASTÉLYA

A horgosi Kárász-kastély a Kárász család számára épült, miután Horgos 1764-ben kivált a határőrvidékből. A birtok felét Martonos vette meg, a másikat Andrári Zsigmond és Kárász Miklós, Szeged főjegyzője osztották fel maguk között. Kárász 1751-ben megvette Andrári részét és hozzáfogott a puszta betelepítéséhez. A XVIII. század 80-as éveiben templom épült, 1795-ben pedig ismeretlen bécsi építész […]

Read more

KAMARÁS VILLA

A Horgos – Kamarás vasútállomás a XIX. század végén Kárász Géza nagybirtokos tulajdonában volt. Halála után a tavat és a rendezett parkot körülvevő földeket kiparcellázták. A legközelebbi nagyobb városból, Szegedről sokakat vonzott a kamarási erdő szépsége, így itt építették nyaralóikat. A XIX. század végén fölépültek a villák és a szükséges fürdőlétesítmények. Az első világháború után […]

Read more

HORGOS-KAMARÁS VASÚTÁLLOMÁS

A Horgos – Kamarás Vasútállomás szabályos négyszög alapú emeletes épület földszinti csarnokkal, váróteremmel, amely a sínekkel párhuzamosan fekszik. A vasútállomás épületét 1887-ben emelték, két évtizeddel azután, hogy először vonat közlekedett a Szabadka – Szeged vasútvonalon (1869-ben), és egyidejűleg a Horgos Kamarás kirándulóhely kialakulásával, amely a palicsi szőlőkben épített nyaralók sokaságából álló település volt. A vasútállomás […]

Read more

GABONATÁROLÓ

Egyemeletes, impozáns, arányos szerkezetű épület. A szerkezet minden eleme – úgy a téglázott mint a fából épült – nagyon masszív. Az alapszerkezet régi formájú téglából készült, a tetőszerkezet és a szintek közötti oszlopokra épült szerkezet pedig fából. Az épületnek öt hasznosítható szintje van: pince, magasföldszint, első emelet, a ferde, fából készült nyeregtető alatt pedig az […]

Read more

TEMPLOMDOMB RÉGÉSZETI LELŐHELY

A lelőhely Horgos falu határában található, mintegy 300 m-rel északra a Szabadka – Horgos vasútvonaltól. A mentő feltárások során kerültek elő egy templom alapjai melynek tornyát nyugati falához építették. A templom alapjait vízben feloldott agyaggal megkötött kőzúzalékból építették. Az alap nagyobb részén csak a döngölt agyag maradt meg apróbb sóderrel a fal mentén (1 méter […]

Read more

KÁPOLNA A KATOLIKUS TEMETŐBEN

A pacséri Halász család 1868-ban építette a kápolnát a katolikus temetőben, a család és a katolikus emberek számára, s erről a kápolna emléktáblájának felirata is tanúskodik: Istennek dicséretére és a katolikus nép lelki üdvösségére. Ez azt jelenti, hogy a kápolnában időnként miséket is tartottak. A Halász család Pacsér egyik leggazdagabb családja volt. Ők alapították a […]

Read more

REFORMÁTUS TEMPLOM ÉS PARÓKIA

Történelmi forrásokban először 1409-ben említik Pacsért. A török adólajstromokba 1582-ben kerül be 16 adóztatott házzal. A törökök elűzése után, szerb határőrök telepednek le a pusztán. A református vallású, kunsági magyar telepesek 1786 folyamán érkeznek a településre. A reformátusok 1791-ben építik fel templomukat vályogból. 1810-ben kibővítik a szilárd anyagból készült toronnyal. A jelenkori templom 1833 és […]

Read more

MAGYAR REFORMÁTUS TEMPLOM

A templom 1822-ben épült. A térkoncepció, volumen, valamint a tiszta, stílus- és a népművészeti díszítőelemek alapján, az épület a barokk és klasszicista formajegyek ötvözetének egyedi változatát képezi. A beltéri ingóságok (szószék, karzat, padok, ülőszékek, a központi „paradis”, az orgona) klasszicista stílusban készültek. A hajót a födém zárja le, boltív nélkül. A templom egyhajós, a hullámos […]

Read more

MÁRIA MENNYBEMENETELE RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A késő barokk stílusjegyekkel készült Mária Mennybemenetele római katolikus templom 1760 és 1770 között épült. Építése a Vojnits nemesi család adományának köszönhető, akik 1741-ben kapták meg a nemesi rangot és címert, majd 1759-ben a család megvásárolja Bajsa felét a Zako családtól. A templom egyhajós kialakítású, kívülről ötoldalú, belűről félköríves apszissal és a naosztól alacsonyabb szentéllyel. […]

Read more

SZENT DÖMÖTÖR SZERB ORTODOX TEMPLOM

Bajsa falu alig néhány kilométerre fekszik Topolyától és a XVIII. században a Zako és Vojnits nemesi családok birtoka volt. Amikor a Zako család nemes tagjai kastélyt építettek birtokukon, a kastélykerten át összekötötték azt az újonnan épült Szent Dömötör ortodox templommal. A templomot Dimitrije Zako, kegyúr építette és a munkálatok 1818-ban fejeződtek be, s ez az […]

Read more

A ZAKO-KASTÉLY

A Zako-kastélyt a Zako nemesi család tagjai építették, akiknek Mária Terézia 1751. június 25-én adományozta a bajsai pusztát és ezután a család ősapja, a dalmát születésű, ókanizsai kapitány, Zako Stevan és utódai a „Bajsai” előnevet használják. Alig nyolc évvel később 1759-ben, Zako eladja Bajsa felét Vojnits Lukácsnak, és a Vojnits családot még 1826-ban is úgy […]

Read more

BOGNÁR-KOVÁCSMŰHELY

Az épület, amelyben az Egri fivérek által a 19. század utolsó negyedében alapított bognárkovácsműhely található, eklektikus stílusban épült. Az épület tervei az ipari építményekre vonatkozó korabeli előírásokkal összhangban készültek, egy bognár- és egy kovácsműhelyből áll, s ma már itt vannak kiállítva a műhelyek jellegzetes szerszámai és az ott készült késztermékek példányai. Téglából épült, téglalap alapú […]

Read more

FALUSI HÁZ

Az alföldi típusú ház 1843-ban épült, melyről a gerendába vésett évszám tanúskodik. A ház rendelkezik a Vajdaság területére jellemző régi népi építészet jellegzetességeivel: falai vályogból, a náddal héjazott fedélszerkezet fából készült, melynek elmeit faszegek fogják össze. A belső tér hagyományosan három osztatú: a tisztaszoba és a lakószoba között van a konyha. Az egyik szobában rakott […]

Read more

KRAY PÁL KASTÉLYA

Topolya kamarai falu 1800-ban Kray Pál báró családjának a birtokába kerül. Kray Pál báró 1762-ben kapta meg a nemesi címet, a bárói rangot azonban csak 30 évvel később. A kastély valószínűleg nem sokkal ezután épült fel. (Ezeddig az építési tervek nem kerültek nyílvántartásba). Kray Pál nem élt sokáig topolyai birtokán. 1804.január 19-én halt meg és […]

Read more

SZÉLMALOM

A völgyparti szélmalom a szájhagyomány szerint a XIX. század kilencvenes éveiben épült Pasztián Gábor családja részére. 1966-ig, utolsó tulajdonosa, Pasztián József haláláig üzemelt. A helybeliek emlékezete szerint a harmincas évektől a szélmalmot kukorica őrlésére használták, kivéve a második világháború idején, mikor ismét gabonaféléket őröltek benne. A szélmalom a vidékünkre jellemző, kör alapú, kétszintes ipari építmény. […]

Read more

NOVAK RADONIĆ SZÜLŐHÁZA

A ház a XIX. század első felében épült a település régi részén, a szerb ortodox templom közvetlen közelében. A fejlett alföldi típusú, vert falú ház észak-déli tájolású, a vidéki barokk hangsúlyos dekoratív elemeivel. Az idők folyamán többször átalakították, s mai arculatát valószínűleg a XX. század elején nyerte el. A hatvanas években az utcai homlokzaton végzett […]

Read more

FOGADALMI KERESZT

A fogadalmi keresztet 1824-ben emelték az azonos évben lebontott pravoszláv templom oltárának helyén. Még ugyanebben az évben, szentelték fel a kereszt közvetlen közelében épült, új templomot. A fakereszt beton talapzaton áll, szárainak összetételénél egy, a Krisztus elsiratásának jelenetet ábrázoló bádoglemez látható, a talapzaton olvasható felirat pedig a kereszt 1990-es felújításának állít emléket: ,,1990-BEN ÁLLÍTOTTUK EME […]

Read more

SZENT SZÁVA SZERB ORTODOX TEMPLOM

Egy szegedi ferencrendi pap 1762-ből származó feljegyzése szerint, Moholon és Péterrévén “a szerbek közt csak igen kevés katolikus lehetett. A szerbeknek már akkor téglából épült templomuk volt és 1118 hívőjük. Négy papjuk is volt, 25 fős családdal”. Megemlíti még, hogy a településen nincs katolikus templom sem kápolna, a holtakat pedig Adán temetik el. Az első […]

Read more

URUNK MENNYBEMENETELE SZERB ORTODOX TEMPLOM

Az adai szerb pravoszláv templomot Urunk mennybemenetelének tiszteletére szentelték fel. A korábbi, 1760-ban emelt templom helyére épült, melyet az angyali üdvözletnek szenteltek, és amely az 1848-as szabadságharc idején leégett. A templom mai formájában az 1925 és 1926 között eltelt rövid időszakban épült Daka Popović tervei alapján, kinek képzelete a szerb-bizánci stílusban épült középkori szerb kolostorok […]

Read more

DUDVARSZKI-KÁPOLNA

A nagy szerb népvándorlás idején, Arsenije Čarnojević alatt Adán megtelepült legrégebbi szerb családok többek között a Dudvarski, a Nikolić, a Marjanović, a Sijački, a Sedmak és a Jakovljević család. Miután a törököt sikerült délre, a Száván és Dunán túlra visszaszorítani, a Tisza-Maros menti határőrvidék elveszítette stratégiai jelentőségét. Az osztrák hatalom arra törekedett, hogy a szerb […]

Read more

LEDERER-KASTÉLY

Borovszki adatai szerint Csókát Marczibányi Lőrinc magyar földesúr vásárolta meg a kamarai javak első nyilvános licitációja során 1781-ben, amikor is 22 puszta került eladásra. A kastély építését a Marczibányi család kezdte meg, és a javadalmat egészen 1868-ig birtokolták, amikor is eladták Barber Ágoston és Kluseman kőbányai sörgyárosoknak. A birtok rövid idő múlva ismét gazdát cserélt, […]

Read more

A SZENTHÁROMSÁG RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A csókai római katolikus templom a Marczibányi nemesi család adományaiból épült. A tervező kiléte ismeretlen, de feltételezhető, hogy a templom, akárcsak egyéb templomok tucatjai a régióban, egy szabvány típusterv alapján készült, amelyet az illetékes állami szervek készíttettek. A tervezők valószínűleg a Dunai Barokk Építészeti Iskola (Donau-Barock-Bauschule) köréhez tartoztak. Megemlíthetjük Taller József nevét, ugyanis ő volt […]

Read more

A SZENT ARKANGYALOK SZERB ORTODOX TEMPLOM

Az ikonosztázion a hagyomány szerint a Vojlovice monostorból érkezett, melynek túlontúl nagy volt. Igazi eredete tisztázatlan. Az ikonosztázion hátoldalán adatolták a keletkezés és a felújítások idejét, eszerint az ikonosztáziont 1752-ben festették, 1891-ben felújították, majd 1931-ben teljesen átfestették. Az első dátum pontatlan és a Szűzanya ikonjáról származik, ahol is arra a kapocsra van feljegyezve, amely a […]

Read more