Népi építészet

A 13 KÚT

A XVIII. század utolsó harmadában, amikor Szabadka elnyerte a szabad királyi város címet, több kataszteri térkép is készült a városról és a környező pusztákról, így a Kelebiai pusztáról is. Az elsőt Kováts Károly Lipót készítette 1778-ban. Ezen a tanyák még nincsenek bejelölve, de a legfontosabb utak és elnevezéseik igen, köztük a ma is létező Krnajski […]

Read more

A DUŠANOVÓI ISTÁLLÓ

Az istállót a XIX. és XX. század fordulóján Váci Gyula szabadkai építész tervezte, kivitelezője a szintén szabadkai Káriusz József kőműves volt. A tervező és a megbízó a gazdasági épületnek a kor legmodernebb és legésszerűbb változatát választotta ki. A főbejárat tervezéskor Váci a kései eklektika elemeit használta fel az istálló prózaiságának „álcázására”, nem megfeledkezve azonban az […]

Read more

A KRNAJSKI-HÁZ

A három osztatú, vert falú, náddal fedett, tornácos lakóház – műemlék a XIX. században épült. Idővel, a telek végében, a tornác szélességében még egy szobát és egy nyári konyhát építettek, majd később egyéb helyiségeket is, különálló építményként. Mint az észak-bácskai népi építészet jellegzetes példája és az utolsó eredeti, alföldi típusú ház a Krnajski család nemzetsége […]

Read more

A NAGYBOLDOGASSZONYNAK SZENTELT SZENTKÚT KEGYHELY

A műemlék egy szerb ortodox kápolnából áll kúttal és kereszttel, valamint egy katolikus kápolnából kúttal és feszülettel. Az ortodox kápolna 1885-ben épült és 1900-ban újították fel. 1940-ben Dragutin Molcer tervei alapján újraépítették neobizánci stílusban. Ez az utolsó neobizánci stílusú szentély Észak-Bácskában, amely a második világháború előtt épült. A katolikus kápolna 1900-ban épült vidéki neobarokk stílusban. […]

Read more

A NAPSUGARAS OROMFALÚ HÁZ

A ház a XIX. és XX. század fordulóján épült. A Bács-Bodrog Vármegyéről szóló monográfiában, amely 1909-ben jelent meg, a napsugaras oromfalú háztípust zentainak nevezik. Továbbá, az 1906-ban készült típusterveken az oromfal deszkából van, a formák pedig jóval egyszerűbbek. 1914 után már nem építettek napsugaras oromfalakat. Az épület vert falú, nedves és meglehetősen megroggyant, ezért felújítása […]

Read more

A NOSZAI TANYA

A szomszédos Ludasi-sor hasonló tanyasi épületeivel összehasonlítva, a lakóépület, az istálló és a gabonatároló építésének ideje a XX. század elejére tehető. A többi épület később épülhetett. Az elsődleges lakóépület tornácos lehetett. A múlt század hatvanas éveiben a tornácból kamrát és előszobát csináltak. A tornác oszlopai közötti teret befalazták, és háromszárnyas ablakokat helyeztek el a falban. […]

Read more

A SZENTHÁROMSÁG-SZOBOR

A település központjában található Szentháromság az első köztéri emlékmű Bajmokon, melyet 1878-ban emeltetett a bajmoki Wolf család. A negyvenes évekig a Péter és Pál katolikus templom előtt állt. A sorozatgyártású homokkő szobrok Budapesten, a szakrális szobrokat készítő kőfaragó műhelyben készültek, a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti stílusban. A négyszög alapú talapzat egy három lépcsős […]

Read more

ADAHATÁRI ISKOLA

1883-ban Zenta város tanácsa döntést hozott hat tanyasi iskola felépítéséről. Az építési munkálatok 1884-ben kezdődtek el, és már a következő évben megkezdődött a tanítás. Mindegyik iskolaépület számára fél lánc telket vásároltak. A munkálatok kivitelezésével Grundbek István építési vállalkozót bízták meg. A hat iskola közül csak az adahatári tartotta meg eredeti funkcióját. A felépítésétől máig az […]

Read more

AZ ORLUSKOV-TANYA

Az Orluskov-tanya a XIX. század végén épült tanyaépület, egy épülettel, amely mind lakhatási, mind gazdasági célokat is szolgált. Az 1870-ben épült istálló és a lakóház egy tető alatt volt. 1900-ban, amikor felépült az új tanyaépület, az istálló és egyéb gazdasági épületek: a pince, a góré és a galambdúc, majd később, a nyári konyha felépítésével, a […]

Read more

BOGNÁR-KOVÁCSMŰHELY

Az épület, amelyben az Egri fivérek által a 19. század utolsó negyedében alapított bognárkovácsműhely található, eklektikus stílusban épült. Az épület tervei az ipari építményekre vonatkozó korabeli előírásokkal összhangban készültek, egy bognár- és egy kovácsműhelyből áll, s ma már itt vannak kiállítva a műhelyek jellegzetes szerszámai és az ott készült késztermékek példányai. Téglából épült, téglalap alapú […]

Read more

FALUSI HÁZ

Az alföldi típusú ház 1843-ban épült, melyről a gerendába vésett évszám tanúskodik. A ház rendelkezik a Vajdaság területére jellemző régi népi építészet jellegzetességeivel: falai vályogból, a náddal héjazott fedélszerkezet fából készült, melynek elmeit faszegek fogják össze. A belső tér hagyományosan három osztatú: a tisztaszoba és a lakószoba között van a konyha. Az egyik szobában rakott […]

Read more

GABONATÁROLÓ

Egyemeletes, impozáns, arányos szerkezetű épület. A szerkezet minden eleme – úgy a téglázott mint a fából épült – nagyon masszív. Az alapszerkezet régi formájú téglából készült, a tetőszerkezet és a szintek közötti oszlopokra épült szerkezet pedig fából. Az épületnek öt hasznosítható szintje van: pince, magasföldszint, első emelet, a ferde, fából készült nyeregtető alatt pedig az […]

Read more

HÁZ A PERO SEGEDINAC UTCÁBAN

Lakóépület, az alföldi-vajdasági lakóház jellegzetes emléke. A ház 1878-ban épült, és ún. „sváb” típusú ház, annak minden jellegzetességével, mint pl. háromlépcsős utcai bejárat. Az udvari részen található a gang, innen minden helyiségbe nyílt bejárat. A szobában padkás kályhák, a konyhában rakott sporhelt. A házban van még éléskamra, padlás, ahol a gabonát őrizték, melléképületek, valamint istállók […]

Read more

JÓZSEFFALVAI OLAJSAJTOLÓ

 Az épület klasszicista stílusban épült. Törökkanizsán több olajsajtoló is üzemelt, azonban csupán a Csépe Károly tulajdonában lévő olajsajtoló maradt fenn. Ez az olajsajtoló egy ritka, megőrzött példánya annak a régi présszerkezet-típusnak, amelynek gazdasági jelentősége valaha igen nagy volt. Az olajsajtoló által előállított olaj fontos részét képezte az emberi táplálkozásnak, mivel helyettesítette a zsírt. Az olajsajtoló […]

Read more

SZÉLMALOM

A völgyparti szélmalom a szájhagyomány szerint a XIX. század kilencvenes éveiben épült Pasztián Gábor családja részére. 1966-ig, utolsó tulajdonosa, Pasztián József haláláig üzemelt. A helybeliek emlékezete szerint a harmincas évektől a szélmalmot kukorica őrlésére használták, kivéve a második világháború idején, mikor ismét gabonaféléket őröltek benne. A szélmalom a vidékünkre jellemző, kör alapú, kétszintes ipari építmény. […]

Read more

SZÉLMALOM

A XIX. század nyolcvanas éveiben Orom határában 11 szélmalom működött. A XX. század végére csak egy, úgynevezett „bajusz” szélmalom maradt, amely a XIX. század hatvanas éveiben épült. A lisztesládákba belevésték az építés évét. A szélmalom korábban az „Ustorkában” állt. A jobb kereset reményében a tulajdonos szétszerelte a malom belső felszerelését és átvitte a Nagy útra. […]

Read more

SZŰZANYÁNAK SZENTELT TEKIJAI SZENTKÚT, KEGYHELY

A kegyhely a töltés lapos alsó részén található, Nagykikindától, 3 km-re délre A kegyhely egy kápolnából és kútból, falazott, lősztalajba ásott éjjeli szállásból, szállásokból áll, valamint négy, a kápolna szomszédságában csoportosított kútból és egy lépcsőzetes aljzaton nyugvó kőkeresztből. A kereszten található feliratból ítélve, a kegyhelyet 1876-ban szentelték fel a mai templom felépítése után, melyet a […]

Read more

VERUSITYI TANYA

A Krnajski-ház 1911-ben épült. A vert falakkal egy időben ásták ki a kutat és állították fel a gémet, ugyanis ez volt valaha a gyakorlat: mielőtt nekiláttak a kőműves munkáknak, vizet biztosítottak. A jelenlegi tulajdonos apja 1915-ben elhunyt. A gazdasszony nem ment újra férjhez, így a tanyán jelentősebb változásokra csak akkor került sor, mikor a fiúk […]

Read more