Magyarkanizsa község

A SZENT NIKOLAJ ATYA EREKLYÉINEK ÁTVITELE SZERB ORTODOX TEMPLOM

Martonos települést a XIV. század elején említik először írásos emlékben. A török hódoltság alatt a települést 1554-ben jegyzik a defterekben. A törökök kivonulása után Martonos a Tisza-menti határőrvidék egyik katonai határőr-települése lesz. 1774-től magyarok települnek be. A település igencsak megszenvedte a Rákóczi-felkelés 1703 és 1711 közötti időszakát, valamint az 1848-as forradalom idejét. A forradalmak idején […]

Read more

GABONATÁROLÓ

Egyemeletes, impozáns, arányos szerkezetű épület. A szerkezet minden eleme – úgy a téglázott mint a fából épült – nagyon masszív. Az alapszerkezet régi formájú téglából készült, a tetőszerkezet és a szintek közötti oszlopokra épült szerkezet pedig fából. Az épületnek öt hasznosítható szintje van: pince, magasföldszint, első emelet, a ferde, fából készült nyeregtető alatt pedig az […]

Read more

HORGOS-KAMARÁS VASÚTÁLLOMÁS

A Horgos – Kamarás Vasútállomás szabályos négyszög alapú emeletes épület földszinti csarnokkal, váróteremmel, amely a sínekkel párhuzamosan fekszik. A vasútállomás épületét 1887-ben emelték, két évtizeddel azután, hogy először vonat közlekedett a Szabadka – Szeged vasútvonalon (1869-ben), és egyidejűleg a Horgos Kamarás kirándulóhely kialakulásával, amely a palicsi szőlőkben épített nyaralók sokaságából álló település volt. A vasútállomás […]

Read more

KAMARÁS VILLA

A Horgos – Kamarás vasútállomás a XIX. század végén Kárász Géza nagybirtokos tulajdonában volt. Halála után a tavat és a rendezett parkot körülvevő földeket kiparcellázták. A legközelebbi nagyobb városból, Szegedről sokakat vonzott a kamarási erdő szépsége, így itt építették nyaralóikat. A XIX. század végén fölépültek a villák és a szükséges fürdőlétesítmények. Az első világháború után […]

Read more

KÁRÁSZ GRÓF KASTÉLYA

A horgosi Kárász-kastély a Kárász család számára épült, miután Horgos 1764-ben kivált a határőrvidékből. A birtok felét Martonos vette meg, a másikat Andrári Zsigmond és Kárász Miklós, Szeged főjegyzője osztották fel maguk között. Kárász 1751-ben megvette Andrári részét és hozzáfogott a puszta betelepítéséhez. A XVIII. század 80-as éveiben templom épült, 1795-ben pedig ismeretlen bécsi építész […]

Read more

PRAVOSZLÁV ISKOLA

A ma már műemlék épület, az Új Szerb Pravoszláv Népiskola, az egyházközösség pénzén épült 1854-ben. A téglalap alapú, földszintes épület két utca sarkán épült fel. Az utcáról az udvarba vezető átjáró osztja fel az épületet a tantermekre és a tanítói lakásra. A szerény díszítésű homlokzaton klasszicista hatás vehető észre. Ez az épület fontos dokumentáris értéket […]

Read more

SZÉLMALOM

A XIX. század nyolcvanas éveiben Orom határában 11 szélmalom működött. A XX. század végére csak egy, úgynevezett „bajusz” szélmalom maradt, amely a XIX. század hatvanas éveiben épült. A lisztesládákba belevésték az építés évét. A szélmalom korábban az „Ustorkában” állt. A jobb kereset reményében a tulajdonos szétszerelte a malom belső felszerelését és átvitte a Nagy útra. […]

Read more

SZENT GYÖRGY VÉRTANÚNAK SZENTELT KÁPOLNA AZ ORTODOX TEMETŐBEN

A martonosi szerb ortodox egyház- és iskolaközösség Egyházi Tanácsa 1896. február 28-án megtartott értekezletének jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy Nataša (Nata) Šećerov, született Dobrički kívánságára Martonoson engedélyezték a Szent György vértanúnak szentelt kápolna építését a martonosi pravoszláv temetőben. Mivel Nataša Šećerovnak nem volt utódja és 26 éves korában megözvegyült, felhatalmazta unokaöccsét, a martonosi Uglješin Vlajkót, teljes birtokának […]

Read more

SZENT MIHÁLY ARKANGYAL SZERB ORTODOX TEMPLOM

A magyarkanizsai szerb ortodox egyházközség krónikája szerint az első templomot ott építették, ahol a Körös a Tiszába torkollik, mégpedig vesszőfonadékból. A szerbek emelték miután 1690-ben az Arsenije Čarnojević vezette vándor csoportok ezen a területen letelepedtek. A régi helyén 1773-ban új templom építéséhez fogtak, ezúttal szilárd építőanyagból, a bécsi udvar típustervei alapján. A munkálatok 1775-ben fejeződtek […]

Read more

TEMPLOMDOMB RÉGÉSZETI LELŐHELY

A lelőhely Horgos falu határában található, mintegy 300 m-rel északra a Szabadka – Horgos vasútvonaltól. A mentő feltárások során kerültek elő egy templom alapjai melynek tornyát nyugati falához építették. A templom alapjait vízben feloldott agyaggal megkötött kőzúzalékból építették. Az alap nagyobb részén csak a döngölt agyag maradt meg apróbb sóderrel a fal mentén (1 méter […]

Read more

VIGADÓ

A XIX. század végén a polgáriasodás térhódításával párhuzamosan jelentkezik a az igény, hogy az emberek mind több időt töltsenek el a természetben, így, európai mintára környékünkön is mind több park, kiránduló- és nyaralóhely, fürdő épül. Magyarkanizsa délkeleti határában már a XIX. század hetvenes éveiben kialakították a Népparkot. A tervszerűen kialakított virágágyások, pázsitok és fasorok, melyek […]

Read more