Szabadka község

A 13 KÚT

A XVIII. század utolsó harmadában, amikor Szabadka elnyerte a szabad királyi város címet, több kataszteri térkép is készült a városról és a környező pusztákról, így a Kelebiai pusztáról is. Az elsőt Kováts Károly Lipót készítette 1778-ban. Ezen a tanyák még nincsenek bejelölve, de a legfontosabb utak és elnevezéseik igen, köztük a ma is létező Krnajski […]

Read more

A BAJAI ÚTI TEMETŐ KÁPOLNÁI

A XIX. században Szabadka valamennyi temetőjét rendezték és bővítették. A régi Bajai úti temetőt 1803-ban kiterjesztették a városi sáncokon túl, ahol ma is található. A nyolcvanas évek elején, a város gyors gazdasági erősödése idején a legismertebb családok, gazdasági erejüket bizonyítván, kápolnákat emeltetnek, minek köszönetően felépülnek az első kápolnák a Bajai úti (a Vojnić-kápolna 1879-ben és […]

Read more

A BANKÉPÜLETE

A „Háromszög“ épületegyüttes legkésőbb elkészült épülete a valamikori bankház. Az építkezés 1905 után kezdődött, és 1912-ben fejeződött be. A tervrajzokat Hajós (Guttmann) Alfréd készítette a geometrikus bécsi szecesszió stílusjegyeivel. Az épület sajátos, már csak az elhelyezkedése miatt is. Ez egy kétemeletes sarokház, hivatali és lakóépület, ovális alaprajzzal, amely nincs klasszikus építészeti megoldással lesarkítva, hanem ívelten […]

Read more

A BRANISLAV NUŠIĆ UTCA 2 SZÁM ALATTI HÁZ

Az irattári adatok szerint, a Branislav Nušić és a Dusán cár utcák sarkán található házat 1913-ban tervezte Vadas Pál építész. A megbízó Szabadka Szabad Királyi Város volt, az épületet pedig bérpalotának szánták, melynek elit lakásait a városi szenátus bérbe adta és az ebből származó bérletből tett szert bevételekre. Az alagsorban üzlethelyiségek voltak, és sokáig ez […]

Read more

A CONEN-VILLA

Raichle Ferenc, a város jellegzetes, felismerhető építményeinek megalkotója, folyton kutatva önazonossága után, élt a kínálkozó alkalommal, és bár Palicson csupán egyetlen épületet tervezett, az elhomályosította az összes többit, előrevetítve az új idők szellemét és az új építészeti irányzatot. Conen Vilmos, ismert szabadkai gyáros 1900-ban azzal bízta meg Raichle-t, hogy tervezzen számára villát Palics egyik legszebb […]

Read more

A DIMITRIJEVIĆ-HÁZ

Az egyszintes saroképület 1881-ban épült Jovan Dimitrijević részére, Macskovics Titusz szabadkai építész tervei alapján, aki ezzel, a főleg neoreneszánsz stílusjegyekkel kialakított eklektikus épülettel rányomta pecsétjét a teljes utcaszakaszra. Az elgondolás szerint az épület szimmetrikus, két sarokrizalittal, míg a középrizalit középpontjában a két, magas talpazatra helyezett és egyenes hevedergerendát tartó oszloppal kiemelt gyalogos-bejárat van. A földszinten […]

Read more

A DOMINUS-HÁZ

A Halbrohr-házhoz hasonló elgondolás mentén épült fel Dominus Simon háza is, melyet Macskovics Titusz tervezett 1891-ben. Ezen az egyszintes épületen a reneszánsz elemek dominálnak, főleg a földszinti fejezetben, ahol a homlokzatkiképzés masszív rusztikás elemekkel történt. A négy, boltíves portál szintén rusztikás kiképzést kapott. A főhomlokzat szimmetriája következetes: központi rizalittal, benne a központi elhelyezésű kapu és […]

Read more

A DUŠANOVÓI ISTÁLLÓ

Az istállót a XIX. és XX. század fordulóján Váci Gyula szabadkai építész tervezte, kivitelezője a szintén szabadkai Káriusz József kőműves volt. A tervező és a megbízó a gazdasági épületnek a kor legmodernebb és legésszerűbb változatát választotta ki. A főbejárat tervezéskor Váci a kései eklektika elemeit használta fel az istálló prózaiságának „álcázására”, nem megfeledkezve azonban az […]

Read more

A FERENCES RENDHÁZ

Szabadka a legvalószínűbb, hogy még a XIII. században, IV. Béla uralkodása idején létesült azon a kereskedelmi útvonalon, amely Erdély nyersanyagban gazdag vidékeit összekötötte a keleti Alpok lejtőin viruló iparosvárosokkal. A település ott alakult ki, ahol ez az út egynapi járásra a szegedi révkikötőtől egy lapályon haladt át, amely a síkság vizeit délre, a Palicsi tóba […]

Read more

A FRANGEPÁN UTCA 2-ES SZÁMÚ ÉPÜLETE

A XIX. század végén Szabadka az egyik leglendületesebben fejlődő város Magyarországon, de ezzel nem tart lépést a kultúra és az oktatás fejlődése. Habár a népességszám tekintetében a harmadik legnagyobb város az országban, a feljegyzések szerint itt volt a legmagasabb az írástudatlanok aránya. A város mindig szűkkeblűen viszonyult ehhez a nagyjelentőségű problémához. A központi kormányzat nyomására […]

Read more

A HALBROHR-HÁZ

Koczka Géza 1890 körül tervezte azt az egyemeletes bérpalotát, amely a tehetős Halbrohr család tulajdona volt. Az eklektikus építész e terve egy harmonikus reneszánsz vonalú, klasszicista díszítőelemekkel gazdagított épület volt. Koczka Géza a fugázott téglából kialakított homlokzathoz négy reneszánsz ablakos protált adott. A félkörívesen lezárt ablakot antik kompozícióba helyezte, melyet ión oszlopfős sarokpilaszterek szegélyeznek, s […]

Read more

A KÖZTÁRSASÁGI TÉR 8-AS SZÁMÚ ÉPÜLETE

A Köztársaság tér 8-as számú épülete a „Háromszög” épületegyüttes részét képezi. Egy 1815-ös metszeten ezen a helyen egy földszintes épület látható, amely Sucsics József tulajdonát képezte. Az épületnek tágas nyílásai-bejáratai voltak, amelyek üzlethelyiségekbe vezettek. Az épület a későbbiekben az Ostojić és a Jakobcsics család tulajdonába került. Emeletes házzá 1846-ban alakították át, ami a Köztársaság tér […]

Read more

A KRNAJSKI-HÁZ

A három osztatú, vert falú, náddal fedett, tornácos lakóház – műemlék a XIX. században épült. Idővel, a telek végében, a tornác szélességében még egy szobát és egy nyári konyhát építettek, majd később egyéb helyiségeket is, különálló építményként. Mint az észak-bácskai népi építészet jellegzetes példája és az utolsó eredeti, alföldi típusú ház a Krnajski család nemzetsége […]

Read more

A LEGRÉGEBBI HÁZ ,,SUCSICS KAPITÁNY HÁZA”

A ,,Legrégebbi ház” közvetlen környezetével együtt Szabadka védett városmagjához tartozik. A Jovan Nenad cár téren, a Ferences templom és rendház közvetlen közelében a város régi területének részét képezi. Az épület a változások különböző szakaszain ment keresztül. A legkorábbi rész a XVIII. század közepén keletkezett, majd a XIX. század elején kibővítették, így nyerte el mai alakját. […]

Read more

A LEOVICS-PALOTA

Szinte egy időben a szecesszió megjelenésével Európában, egy szerény épület készült el 1893-ban Szabadkán Leovics Simon, királyi közjegyző részére, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Az épület előhírnöke volt egy új építészeti mozgalomnak, a “magyar nemzeti stílusnak”, amelyet a nagy magyar építész, Lechner Ödön egész élete során elhivatottan követett. Lechnerrel és Pártossal 1889-ben találkozunk […]

Read more

A LONCSÁREVICS-HÁZ

A legöregebb ház a „Háromszög” csúcsán az ún. Loncsárevics ház. Loncsárevics Jakab háza, a későbbiekben Vitmesser Mátyás tulajdona, az egyik legkorábbi emeletes épület, amelyet a valamikori vár közvetlen közelében építettek fel. Mindazok az épületek, amelyek a XVIII. század végén a sáncokon kívül épültek, földszintesek vagy magasföldszintesek voltak, csak a Loncsárevics házat tervezték eredetileg is egy […]

Read more

A MANOJLOVIĆ-PALOTA

A 19. század utolsó évtizedében, a város akkor már főutcáján, a jelenlegi Korzón épült paloták sorában az egyiket Macskovics Titusz tervezte 1881-ben Samko Manojlović részére. Az egy emeletes saroképület alapja téglalap, eklektikus stílusban épült neoreneszánsz elemekkel. Az alagsorban üzlethelyiségek vannak, az emeleti részt lakhatásra szánták. A főhomlokzat az utca rendezési vonalán van, és a reneszánsz […]

Read more

A MILINOVIĆ KÁPOLNA

Stefan Milinović (1745–1811) a zentai határőri »vexillarius« (zászlóvivő) Neša leszármazottja, aki 1751. március elsején maga, a felesége, Milinka Adamova, és gyermekei, Jovan, Todor, Irena és Jelena számára megkapta a magyar nemesi rangot. A család címerét vörös pajzson fehér zászló alkotta, a pajzs felső részén sisak és korona, a koronán, pedig széttárt szárnyú, fekete sas. Neša […]

Read more

A MŰSZAKI KÖZÉPISKOLA

Az épületet 1912/1913-ban emelték Strassburger Izidor tervei alapján, mint állami célokra szolgáló reprezentatív épületet, amelybe később az állami vasutak központját költöztették. Térméretében nem különbözik a városban található hasonló rendeltetésű épületektől (gimnázium, kaszárnya, a bíróság valamikori épülete). A bécsi szecesszió stílusában épült, némely korábbi korszakok, elsősorban a barokk elemeinek bevonásával, utóbbi révén az építész kielégítette a […]

Read more

A NAGYBOLDOGASSZONYNAK SZENTELT SZENTKÚT KEGYHELY

A műemlék egy szerb ortodox kápolnából áll kúttal és kereszttel, valamint egy katolikus kápolnából kúttal és feszülettel. Az ortodox kápolna 1885-ben épült és 1900-ban újították fel. 1940-ben Dragutin Molcer tervei alapján újraépítették neobizánci stílusban. Ez az utolsó neobizánci stílusú szentély Észak-Bácskában, amely a második világháború előtt épült. A katolikus kápolna 1900-ban épült vidéki neobarokk stílusban. […]

Read more

A NÉPSZÍNHÁZ ÉPÜLETE

A Színház terveit Skultéty János építész készítette, aki 1842-ben költözött Szatmárról Szabadkára városi építési főellenőrnek. Még abban az évben megbízást kap a városi szenátustól, hogy tervezze meg a nagyvendéglő és szálloda épületét. Scultéty már 1843 folyamán kidolgozta a terveket, de az 1848-49-es történelmi események megakadályozták e nagyszabású épület felépítését (bár már elhelyezték az alapokat). Mégis, […]

Read more

A NOSZAI TANYA

A szomszédos Ludasi-sor hasonló tanyasi épületeivel összehasonlítva, a lakóépület, az istálló és a gabonatároló építésének ideje a XX. század elejére tehető. A többi épület később épülhetett. Az elsődleges lakóépület tornácos lehetett. A múlt század hatvanas éveiben a tornácból kamrát és előszobát csináltak. A tornác oszlopai közötti teret befalazták, és háromszárnyas ablakokat helyeztek el a falban. […]

Read more

A PALICSI KULTÚRTÖRTÉNETI TÉREGYSÉG

Palics kultúrtörténeti téregység határvonalai: a tó nyugati partjától, a 14014, 14011, 14008, 14006, 14005, 14323 hrsz. telkek nyugati pereme mentén, a Fürdő utcán át, átszeli a Szabadka-Horgos vasúti pályát (1454), majd folytatódik a 14702/1 hrsz telek nyugati határvonala mentén a Horgosi útig (1472), a Horgosi út mentén kelet irányába a Brestovac utcáig, a Joó Lajos […]

Read more

A PALICSI VASÚTÁLLOMÁS

A XIX. század közepétől megkezdődik a palicsi üdülőtelep tervszerű kialakítása. A tó partján már 1840-ben parkot telepítenek, a következő évtizedekben pedig sorra emelkednek Szabadka tekintélyes polgárainak villái és nyaralói. Palicsnak, mint üdülőhelynek a fejlődésében kétségkívül fontos esemény a Szabadka – Szeged vasútvonal kiépítése. Az első szerelvény Szeged irányából 1869. szeptember 11-én futott be a kis […]

Read more

A PROKESCH-BÉRPALOTA

A 19. század végéről származó épületek sorában az utolsó a masszív és monumentális Prokesch-palota, a Korzó 15. szám alatt, amely egy egész tömböt elfoglal. A palota 1887-88-ban épült, Koczka Géza tervei alapján. A kétszintes épület három utcára néz: az Engels utcára, a Korzóra és a Đuro Đaković utcára. Alapkoncepciójában az olasz reneszánsz stílust képviseli, melyet […]

Read more

A RADIĆ-KÁPOLNA

1868-ban Marija, Timo Radić özvegye kérelemmel fordult a városi tanácshoz, melyhez mellékelte a Bela Jakobčić-tyel az építési telekre kötött adásvételi szerződést és a tervdokumentációt, hogy az hagyja jóvá „egy, a férje emlékének szentelt, családi sírbolttal ellátott kápolna építését, melynek fenntartására alapítványt létesítene.” A városi tanács eleget tett a kérelemnek, és a pravoszláv temetőben felépítésre előlátott […]

Read more

A RÁDICS FIVÉREK UTCA 74 SZÁM ALATTI HÁZ

Az épület 1902-ben épült P. Beranek építész tervei szerint az asztalos és faiparos, Brauchler János megbízásából. Stílusát tekintve az épület a neobarokkos, érett historicizmust képviseli, melyet, a hatás növelésének érdekében a tervező gazdagon díszített barokk ornamensekkel. Az épület a századforduló és a 20. század első évtizedének tehetős polgári rétege által kedvelt polgári építészet jellegzetes példája. […]

Read more

A RAICHLE-PALOTA KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKOZÓ MODERN GALÉRIA ÉPÜLETE

A családi palota, melyet Raichle Ferenc otthonaként tervezett meg, 1903-1904-ben épült. A tervező-tulajdonos minden tőkéjét és alkotói tehetségét befektette, de az épület felépítése után nemsokára tönkrement, és 1908-tól a bíróság lefoglalta és árverésre bocsátotta teljes vagyonát. A bank, új tulajdonosként, kihirdeti az nyilvános árverést, és az épületben található ingóság és az épület eladását. S bár […]

Read more

A SÁRGA HÁZ

Egyemeletes épület, amely önálló épülettömböt alkot. Nyugatról a Strossmayer utca szegélyezi, délről a Makszim Gorkij utca, keletről az Age Mamužić, északról pedig a Lányi Ernő utca. 1880-1883 között emelték mint a Nemzeti Bank takarékpénztárát, Macskovics Titusz városi főépítész és kivitelező tervei alapján. Eklektikus stílusban épült a neoreneszánsz domináns jegyeivel. Négyszögletes alaprajzú, hosszanti, frontális oldalával és […]

Read more

A STROSSMAYER UTCA 8-AS SZÁMÚ ÉPÜLETE

Iványi István történész, a városról eddig megjelent egyetlen monográfia szerzője szerint a Strossmayer utca 8-as számú épületének helyén a XVIII. század végén a Fekete Sas vendéglő működött, ahol színházi előadásokat és bálokat is rendeztek. Ma ez egy emeletes épület, amelyet 1823-ban építettek Vinkle András számára. Eredetileg vendéglőnek épült, a korabeli német gasthaus-ok mintájára. Hat vendégszobája […]

Read more

A SZABADKAI VÁROSMAG

A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet 1986.12.13-án kelt 101-4 számú határozatával nyilvánította kultúrtörténeti téregységgé Szabadka városmagját, majd 1991-ben megtörtént a belváros jelentős örökséggé való nyilvánítása (a JSZK Hivatalos Lapjának 25/91 száma). Szabadka városmagja Szabadka község területén helyezkedik el, és a település központi részét öleli fel. Határvonalai: keletről – a határvonalat a vasútvonal képezi a Jovan Zmaj […]

Read more

A SZENT RÓKUS-KÁPOLNA

Az első, fából készült kápolnát 1738-ban emelték a ferencesek kezdeményezésére, hogy így fejezzék ki hálájukat Szent Rókusnak, aki megvédte a várost a pestistől, ami abban az évben számos életet követelt Szabadkán. A kápolnát arra a helyre építették, ahová 1693-ban azt a 30 szabadkait temették, akiket a Virág kapitány parancsnoksága alatt álló Thököly-féle sereg ölt meg. […]

Read more

A SZENTHÁROMSÁG-SZOBOR

A település központjában található Szentháromság az első köztéri emlékmű Bajmokon, melyet 1878-ban emeltetett a bajmoki Wolf család. A negyvenes évekig a Péter és Pál katolikus templom előtt állt. A sorozatgyártású homokkő szobrok Budapesten, a szakrális szobrokat készítő kőfaragó műhelyben készültek, a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti stílusban. A négyszög alapú talapzat egy három lépcsős […]

Read more

A SZMOLENSZKY MALOM

A városi kórház tőszomszédságában, a Belgrádi út 120 alatt található háromszintes malom, nem csak a város gazdasági és ipari szerkezetfejlődésének egyik fontos eleme, hanem szomorú emlékeztető is a bácskai síkság közelmúltjára. A város déli sáncai mentén felépítésre tervezett malom első tervei már 1889. novemberében elkészültek Budapesten Fürszt László részére. Levéltári adatok hiányában, nem tudjuk pontosan, […]

Read more

A TAKARÉKPÉNZTÁR ÉPÜLETE

A valamikori Takarékpénztár épülete a Boris Kidrič utca 4 szám alatt, ma üzlet- és lakóház, úgy is ismert, mint a “Putnik épülete”, a szabadkai, védelem alatt álló városmag egyik legrégebbi és legreprezentánsabb utcájában található. Az ismert építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső 1907-ben tervezték ezt az épületet a szabadkai Kereskedelmi Bank részére, igen szerény körülmények […]

Read more

A VÁROSHÁZA

A városházát 1907-ben tervezték, 1908/10-ben épült, de a belső tér berendezésének munkálatai miatt csak 1912-ben fejezték be. Az építészet és az iparművészet szintézisének kitűnő példája, egy korszak emlékműve. Ez a hatalmas építmény uralja Szabadka központját. A Zsolnay kerámia szecessziós tarkasága ellenére az épülettest visszafogott ritmusa és a torony arányai, amelyek az épületegész harmonikus középponti elemévé […]

Read more

A VÁROSI KÖNYVTÁR (NEMZETI KASZINÓ)

Az épületet 1896-ban fejezték be és mindmáig megtartotta eredeti küllemét, ezzel a városban az eklektikus építészet egyik legmarkánsabb példája. A szabadkai Skenderović család évszázados barokk kúriájának felújításával és átépítésével keletkezett. Az épület homlokzati egysége a főtér felé néz, míg oldalsó szárnyai a Radics testvérek és a Dusán cár utcába nyúlnak, így alaprajza szabálytalan trapézt formál. […]

Read more

A VIGADÓ

A Vigadó az egykori fürdő központi épülete, úgy elhelyezkedését, mint méreteit, építészeti jegyeit és rendeltetését tekintve. Az 1909-től 1912-ig terjedő időszakban épült, Komor Marcell és Jakab Dezső, budapesti műépítészek tervei alapján, a szecesszió magyar változatának stílusában. Az épület a Szegedi úttól a tópartig vezető fasor mentén helyezkedik el, közelebb a tóhoz, ahol a parkot felváltják […]

Read more

A VÍZTORONY

A Palicsi-tó északi partján az üdülőhely három fontos létesítménye található: a Víztorony, a Vigadó és a Női Fürdő. A XIX. és a XX. század fordulóján épültek az „ifjak” szecessziójának szellemében, Komor Marcell és Jakab Dezső, budapesti építészek 1909-es tervei alapján. A Fürdő 1912-ben nyílt meg. Több funkció egyidejű betöltésére tervezték és építették – Víztorony, az […]

Read more

A VOJNITY-PALOTA

A 19. század végén és a 20. század elején, a város központjában épült szép számú bérpalota között az egyik kifejezetten szembeötlő mind alaprajzának nem mindennapi építészeti koncepciója, mind homlokzatának plasztikus díszítése, mind pedig a homlokzati színhatás tekintetében. Megszoktuk, hogy az eklektika sokszínűségében leginkább olasz reneszánsz, vagy neobarokk stílusú épületekkel találkozunk. Itt-ott megjelenik egy-két romantikus épület, […]

Read more

A ZSIDÓ HITKÖZSÉG ÉPÜLETE

Az épület 1904-ben épült, Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján, a szecesszió magyar változata stílusban. Az épület homlokzatának alapötlete megtartotta a hagyományos hármas osztást a hangsúlyos közép- és a két sarokrizalitra. Ez a homlokzatmegoldás tükröződik az ablakrendezésben és a hármas osztásban széthúzott, hangsúlyos központi attikában is. Az ablakok rendezésének ritmusa is a […]

Read more

A ZSIDÓTEMETŐ

Napjainkig csupán két történész, Iványi István és Dušan Jelić foglalkozott behatóbban a szabadkai zsidók múltjával. A zsidó temető történelméről Iványi Szabadka szabad királyi város története c. könyvében mindössze három mondatot ír: ,,A zsidó temető a halasi kapunál volt, és a városi temetők rendezésekor 1828-ban is meghagyatott régi helyén, s időnkint kibővíttetett.“ Dušan Jelić szó szerint […]

Read more

A ZSINAGÓGA

A szabadkai zsinagóga 1902-ben készült el, és Lechner munkatársainak, Jakab Dezső (1864-1932) és Komor Marcell (1868-1944) építészeknek az alkotása, akiket a szabadkaiak gyakran alkalmaztak. A szabadkai zsinagóga tervei már korábban, a szegedi zsidó imaházra kiírt pályázatra (1900) elkészültek. A kivitelezés lehetőségét ott Baumhorn Lipót (1860-1932) konzervatívabb terve kapta meg, ő tervezte a fiumei (1902) és […]

Read more

ADOLF HALBROHR SZÁLLODÁJA

A Korzó 10-es számú épülete, amely úgy is ismert, mint a Zágráb Kávéház, Halbrohr Mór tulajdona volt. Az eredeti Nemzeti Szállodát Koczka Géza tervezte 1897-ben, de Raichle Ferenc 1905-ben átalakította és a reneszánsz homlokzatot szecessziós jellegű növényi ornamentikával fedte le. Az épület középtengelyén van a főbejárat és a földszinten egész sor boltíves bejárat, portál sorakozik. […]

Read more

AKSENTIJE MARODIĆ (1838-1909) SZÜLŐHÁZA

A szabadkai Urunk Mennybemenetele Szerb Ortodox Egyház iktatókönyvében van bejegyezve, hogy a jelenlegi Vatroslav Lisinski utca 9. szám alatti házban született Aksentije Marodić 1838.február 20-án, apja Maksim, szabó, anyja Ljubica. Tizenhárom éves koráig (1851-ig) Aksentije Marodić Szabadkán élt. Miután szülővárosában befejezi a gimnázium két osztályát, apja Zentára küldi, hogy ott tanulja ki a festőszakmát a […]

Read more

AZ ADÓHIVATAL ÉPÜLETE

A Korzó 5 szám alatti épület felújítása és egy emelettel történő bővítése a szecessziós építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült 1912-ben a bank felkérésére. Az épület homlokzata neoreneszánsz stílusú, klasszicista elemekkel. Ez a kétszintes saroképület az üzletházak jellegzetes példája, hangsúlyos középrizalittal és két, szerényebb sarokrizalittal, némi különbséggel a saroktagozatokban. A földszintet és […]

Read more

AZ ARANY BÁRÁNY SZÁLLODA ÉPÜLETE

A 19. század közepén, pontosabban 1857-ben épült a Bárány Szálloda és Fogadó, melynek földszinti részén termek és átrium volt, emeleti részén pedig a szálloda-szobák. Nem tudjuk az építész nevét, és nem ismerjük a tervet, de az irattári anyagok, építési engedélyek alapján elmondható, hogy az épület átalakítását kérelmező folyamodvány 1904-ből származik, mivel ekkor alakították át a […]

Read more

AZ AVILAI SZENT TERÉZ RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A kalocsai érsekségen a templomok körülményeit 1738-ban kezdték rendezni, amikor is rendeletet bocsátottak ki az egyházmegyék megszervezéséről és vezetéséről. A ferencesek nem tartották magukat a rendelet azon pontjaihoz, amelyek ütköztek a rend szabályzatával, ezért az érsek úgy határozott, hogy a barátoktól elveszi az egyházmegye vezetésének jogát, és azt átadja a világi papságnak. A megbeszélések Batthyány […]

Read more

AZ EGYKORI VÁMHÁZ

A XIII-XIV. században a Tiszát és a Dunát összekötő élénk fogalmú út átkelőhelyeként Szabadka szaporán növekedett és fejlődött. A XVIII. század második felében a bécsi udvartól megkapta a szabad királyi város státuszát. Az új státusz lehetővé tette, hogy vámot szedjen mindazoktól, akik piacain kereskedtek. Hogy a kereskedők ne szállíthassanak be árut a vámdíjat vagy a […]

Read more

AZ ELESETT HARCOSOK ÉS A FASIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKMŰVE

Az elesett harcosok és a fasiszta terror áldozatainak emlékműve mauzóleumként 1946 óta tölti be szerepét, amikor méltó emlékünnepség keretében helyezték el agyonlőtt, felakasztott vagy a felszabadításért vívott harcok során elesett helyi forradalmárok, illetve a munkásmozgalom nagyjainak földi maradványait. Az emlékmű három részből áll: talpazatból, platóból és sírkamrából. A talpazat natúrbeton magva köré (amelyen a szobrok […]

Read more

AZ EMLÉKKÚT

Az Emlékkutat 1912-ben emelték annak tiszteletére, hogy Komor Marcell és Jakab Dezső, budapesti építészek tervei alapján elkészültek a palicsi fürdő épületei és a Városháza a városban. (Komor Marcell , Pest. 1868-Deutschkreutz. Jakab Dezső, Rév, 1864-Budapest 1932). A szabadkai Történelmi Levéltárban négy tervet találtak (sign. I 195/1912). Az emlékkút a legszerényebb terv szerint készült el, ami […]

Read more

AZ IKERHÁZAK

A Korzó 7 szám alatti ház egy furcsa, két egyforma részből álló tükör-épület, melyet egy nyitott átjáró oszt ketté, s ezért is kapta az „ikerház” nevet. Az épületet az Szabadkai Építő Rt. építtette 1912-ben, Sziklai Zsigmond budapesti építész tervei alapján mint üzletházat. Ez volt a város első áruháza. Az ingatlan ezután a Conen család birtokába […]

Read more

AZ ORLUSKOV-TANYA

Az Orluskov-tanya a XIX. század végén épült tanyaépület, egy épülettel, amely mind lakhatási, mind gazdasági célokat is szolgált. Az 1870-ben épült istálló és a lakóház egy tető alatt volt. 1900-ban, amikor felépült az új tanyaépület, az istálló és egyéb gazdasági épületek: a pince, a góré és a galambdúc, majd később, a nyári konyha felépítésével, a […]

Read more

AZ OSTOJIĆ-KÁPOLNA

Jovan Ostojić (1804-1865) és felesége, Terezija (született Zozuk) ismert szabadkai szerb jótékonykodók voltak a korabeli állítások szerint. Alapítványuk alapító okiratát, melyet Svetozar Milutinović bíró állított össze, a Szerb Ortodox Egyházközség adta ki 1929-ben. A nép jótevőinek életéről keveset tudunk. Nem ismerjük Jovan Ostojić szülőhelyét, családjáról pedig csak annyit, hogy Parabuć-ból (Szenttamás) származtak. Terezija Ókanizsán született, […]

Read more

AZ OSTOJIĆ-PALOTA

A „Háromszög” épületegyüttes egyedülálló jellegzetessége a Köztársaság tér 4-6. számú épület. Egy 1815-ből szérmazó metszeten ezen a helyen földszintes házacska állt, üzlethelyiségekkel és tágas udvarral. Az építés évét feljegyezték a balkongerendára, eszerint az emeletes ház 1848-ban épült. Ezt az évszámot belevésték a ma 4-es számot viselő ház balkonjába, habár a ma számozással felosztott épületekről biztosan […]

Read more

AZ URUNK MENNYBEMENETELE SZERB ORTODOX TEMPLOM

Az írott források alapján, a jelenlegi templom felépítése előtt, egy kis, kékre festett, fafedelű templom volt a közelben, melyet Urunk Mennybemenetelének szenteltek. Egy 1744-es iktatókönyvben a régi és az új épületet úgy említik, mint a “Szabadka település sáncainál található kis és nagy templomok” (,,malija i veliukija cerkve v šanci mjestje Suboticje”) A szilárd építőanyagból épült […]

Read more

DR BABIJAN MALAGURSKI SÍREMLÉKE

A 2,5 méteres síremlék a Bajai úti temető felekezeti részében található, és méreteivel kiemelkedik környezetéből. DR BABIJAN MALAGURSKI ADVOKAT 1876-1944 A síremlék hátoldalára, középen a következő szöveget vésték : GROBNICA BABIJANA MALAGURSKOG A síremlék fekete márványból készült (a PALATINUS műhelyben), a szabadkai építész Baltazar – Bolto Dulić (1905-1982) tervei alapján. A síremlék kialakítása hosszított, négyzet […]

Read more

DR. VINKO PERČIĆ GALÉRIA

Az épület a XIX. század végén Jakab Dezső budapesti építész tervei alapján Dr. Geréb Mihály számára épült. Az épület 1894-ben készült el, és a kimagasló építész korai munkái közé tartozik. Az épület megálmodásakor külön hangsúlyt fektetett a neobarokk szellemében készült díszítőelemekre. A földszintes családi ház, a Makszim Gorkij és a Bled utcák sarkán helyezkedik el, […]

Read more

ĐURO MANOJLOVIĆ HÁZA

A központ felöl, a Korzó jobb oldalán az utolsó ház Macskovics Titusz tervei alapján épült 1881-ben. Az önálló épület Đuro Manojlović családjának palotája, amely eklektikus stílusban épült az egységes egészbe komponált építészeti kockák váltakoztatásának elve alapján. Az aszimmetrikus tagolású kockák a kiugró és behúzott tömegek játékát eredményezik, s ezeket egészítette ki a tervező féloszlopokkal meg […]

Read more

FARKAS BÉLA SÍREMLÉKE

Farkas Béla, Buttykai Ákos klarinétművész és a Budapesti Operaház fiatal énekesnője, Gábos Nelly fia, 1894. február 24-én született, Fiuméban (Rijeka). A Farkas vezetéknevet azt követően kapta, hogy édesanyja férjhez ment Farkas József szabadkai mérnökhöz. Édesapját, noha nagyon szerette volna, soha nem ismerte meg. Gyermek- és ifjúkorát Szabadkán és Palicson töltötte. Gimnáziumba Budapesten járt, de Szabadkán […]

Read more

GAÁL FERENC SÍRJA (1860-1906)

Gaál Ferenc 1860. március 27-én született Szkacsányban, a mai Szlovákia területén. Szüleit korán elveszítette, így bátyja, Piusz gondoskodott róla. Az elemi iskolát és a gimnázium alsóbb osztályait Nyitrán végezte el, majd tanulmányait Budapesten folytatta. Ezzel párhuzamosan beiratkozott a Nemzeti Zenedébe is. Kiváló tanuló, beszélt magyarul, németül, szlovákul, csehül, s emellett latinul és franciául is. A […]

Read more

IVÁNYI ISTVÁN SÍRJA (1845-1917)

Iványi István 1845. december 17-én született Lugoson (a mai Románia területén). Apja Ivanovszky István német származású szíjgyártó mester volt, aki Aradról költözött a Maros-parti városkába. Anyja neve Liszt Karolina. Az elemi iskolát német nyelven végezte el. Gyenge tanuló volt, kétszer meg is bukott, míg végül 1857-ben sikerült beiratkoznia a gimnáziumba. A jól szituált Ivanovszky család […]

Read more

JOVAN NENAD CÁR TÉR 7-ES SZÁMÚ ÉPÜLETE

Egyemeletes, négyszögletes épület, amely a legrégebbi házzal szemben épült, valószínűleg a tizenkilencedik század második felében, a klasszicizmus stílusjegyeivel. Az épület mai formáját valószínűleg egy, a huszadik század elején lezajlott átalakítás során nyerte el, amikor is az emeleti szakasz felső részét függőleges szalagok formájában kiképzett szecessziós falplasztikával díszítették. A Jovan Nenad cár tere felőli homlokzaton enyhén […]

Read more

JOVAN NENAD CÁR TÉR 9-ES SZÁMÚ ÉPÜLETE

Ez az épület a Jovan Nenad cár téren egy másik időszakból, a szabadkai eufórikus építkezés és városfejlesztés idejéből származik. Neoreneszánsz stílusban épült, amely stílus a XIX. század kilencvenes éveiben a legelfogadottabbnak számított nemcsak Szabadkán, de Közép-Európa– szerte. A neoreneszánsz volt az a stílusirányzat, amely hatalmat és erőt sugárzott. A beruházók azért kedvelték, mert az a […]

Read more

KRAY PÁL KASTÉLYA

Topolya kamarai falu 1800-ban Kray Pál báró családjának a birtokába kerül. Kray Pál báró 1762-ben kapta meg a nemesi címet, a bárói rangot azonban csak 30 évvel később. A kastély valószínűleg nem sokkal ezután épült fel. (Ezeddig az építési tervek nem kerültek nyílvántartásba). Kray Pál nem élt sokáig topolyai birtokán. 1804.január 19-én halt meg és […]

Read more

LÁNYI ERNŐ SÍRJA

Lányi Ernő, a kiváló zeneszerző, zenetanár és zenész Pesten született 1861. június 19-én, egy gazdag nagykereskedő családjában. A zene iránti szeretetét szüleitől örökölte. Apja halála után anyjával Párizsba költözik. Tizennégy évesen Bécsbe szökik, ahol zenét tanul. Bécsből elégedetlenül távozik, és Európa nagyvárosaiban képezi tovább magát, a kor oly neves zenészeinél, mint Liszt, F. Hiller, vagy […]

Read more

LAZAR NEŠIĆ VEGYÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

Az épület Bobula János 1893/94-es terve alapján épült a Tanítóképző számára. A tervrajzokat Macskovics Titusz dolgozta át és igazította az új igényekhez. Az építkezést 1898-ban fejezték be. Eklektikus kétemeletes épület kétágú alapzattal és elmetszett sarokhomlokzattal. A jobboldali szárny a Makszim Gorkij utcára néz, a baloldali a Harambašić utcára. Elhelyezkedése folytán lehetővé vált a belső terek […]

Read more

LENIN PARK 13 SZÁM ALATTI HÁZ

Az épület 1898-ban épült az akkor legmodernebb gőzmalom tulajdonosa, Sümeghi Ferenc részére, Macskovics Titusz tervei alapján, aki az épületen neogótikus stílusjegyeket alkalmazott. A ház az utolsó épület a park északi szegélye mentén épült négy palota közül, a Lenin park sarkán (a Leovics-palota folytatásában a sarok után a Bosa Milićević utcába húzódik) és a vasúti pályaudvarra […]

Read more

MAKSZIM GORKIJ UTCA 21. SZÁM ALATTI ÉPÜLETE

A Rádics fivérek és a Makszim Gorkij utca sarkán álló ház 1882-ben épült Tausig Vilmos számára, Molczer János építési vállalkozó tervei alapján, eklektikus stílusjegyekkel. Az épületet 1907-ben átalakították. Ehhez a terveket Jakab Dezső készítette el, aki szabadkai tartózkodása és munkája idején megismerkedett, majd házasságot kötött Tausig Vilmos lányával, Irénnel. Az épület alaprajza L alakú, mindkét […]

Read more

MAMUSICH LÁZÁR POLGÁRMESTER PALOTÁJA

Azon a helyen, ahol valaha a „Rogina barának” nevezett mocsaras terület volt, annak kiszárítása és a töltés felépítése után, a 19. század utolsó évtizedében négy impozáns palota épült. Az akkori polgármester, Mamusich Lázár, 1891-92-ben palotát építtetett saját szükségleteire. A területen majd később felépülő négy palota közül ez volt az első. Ügyes politikus lévén, Mamusich ismert […]

Read more

NOVEMBER 18 POLITECHNIKUM ÉPÜLETE

A szabadkai November 18. Építészeti Szakközépiskola, a Politechnikum, egy nagy térméretű épület fordított L alakú alaprajzzal. A rövidebb szárnyával a Makszim Gorkij utca rendezési vonalához illeszkedik. Az épület benyúlik a telek mélységébe. 1910-12 körül épült oktatási célokra, a szecesszió stílusjegyeivel. A szabadkai Történelmi Levéltár nem őrzi az épület tervanyagát. Az utcai homlokzat asszimetrikus tervezésű, oldalt […]

Read more

PERES RÉGÉSZETI LELŐHELY

A régészeti lelőhely a Ludasi-tó mellett található, egy homokos emelkedésen, Szabadkától észak-keletre. A lelőhelyre 1951-ben, egy kutatás alkalmával találtak a szakemberek a lősz rétegben, ahol tűzhelyek nyomaira bukkantak. A feltárt leletek kulturális hovatartozása nem került megállapításra. A tó körüli homokos talajt kikezdte a szélerózió, így kerültek a felszínre a mikrolit ipar leletei a jellegzetes mértani […]

Read more

SVETOZAR MARKOVIĆ GIMNÁZIUM

Szabadkán már 1817-ben felépült a régi gimnázium, a Városi Tanács 1895-ben mégis egy új objektum építését határozta el, utóbbi tervrajzát Raichle Ferenc készítette, a kivitelező pedig Molczer Károly volt. Az építkezés 1896-ban kezdődött, és a gimnáziumot végül 1900-ban adták át rendeltetésének. Az impozáns épületet Raichle a késő barokk szellemében álmodta meg, amely stílust következetesen alkalmazta […]

Read more

SZENT DÖMÖTÖR SZERB ORTODOX TEMPLOM

A szabadkai szerb ortodox egyházközség kérelemmel fordult 1878. január 5-én a városi magisztrátushoz, melyhez eljuttatott egy 80 szerb névből álló jegyzéket is, hogy engedélyezze nagyobb számú nemzettársának, azok óhaja szerint, a városból történő kiköltözést Sándorba, melynek betelepítése már megkezdődött. Ez a letelepülési vágy abból fakadt, hogy Szabadka szabad királyi várossá nyilvánításával az ortodoxok a másodrangú […]

Read more

VASÚTÁLLOMÁS

A XX. század első évtizedében a Szabadka környékén szétszórt tanyavilág állomáshelyein állomásépületek épülnek. 1910-ben elkészültek a típustervek az állomásépületekhez. Az egyik ilyen megőrzött, és a mai napig használatban lévő állomás a naumovićevói állomás épülete (egykoron a Šomčić tanya). Ez az építmény stílusjegyeit tekintve a szecesszió magyar változatát képviseli, amely 1910. körül egyre inkább elfogadja az […]

Read more

VERUSITYI TANYA

A Krnajski-ház 1911-ben épült. A vert falakkal egy időben ásták ki a kutat és állították fel a gémet, ugyanis ez volt valaha a gyakorlat: mielőtt nekiláttak a kőműves munkáknak, vizet biztosítottak. A jelenlegi tulajdonos apja 1915-ben elhunyt. A gazdasszony nem ment újra férjhez, így a tanyán jelentősebb változásokra csak akkor került sor, mikor a fiúk […]

Read more

ZENEPAVILON

A jelenlegi, Palics-fürdőt jelképező, központi, reprezentatív épületek között foglal helyet az az építmény is, amelyet a magyar szecesszió szellemében terveztek 1910-ben az ismert építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső. Közvetlenül a Vigadó előtt, a Női fürdő közelében a tóparti Emlékkútnál véget érő központi sétány mellett helyezkedik el a szerény méretű, külön rendeltetésű épület, a kisebb […]

Read more