Topolya község

KÁPOLNA A KATOLIKUS TEMETŐBEN

A pacséri Halász család 1868-ban építette a kápolnát a katolikus temetőben, a család és a katolikus emberek számára, s erről a kápolna emléktáblájának felirata is tanúskodik: Istennek dicséretére és a katolikus nép lelki üdvösségére. Ez azt jelenti, hogy a kápolnában időnként miséket is tartottak. A Halász család Pacsér egyik leggazdagabb családja volt. Ők alapították a gőzmalmot a XIX. század nyolcvanas […]

REFORMÁTUS TEMPLOM ÉS PARÓKIA

Történelmi forrásokban először 1409-ben említik Pacsért. A török adólajstromokba 1582-ben kerül be 16 adóztatott házzal. A törökök elűzése után, szerb határőrök telepednek le a pusztán. A református vallású, kunsági magyar telepesek 1786 folyamán érkeznek a településre. A reformátusok 1791-ben építik fel templomukat vályogból. 1810-ben kibővítik a szilárd anyagból készült toronnyal. A jelenkori templom 1833 és 1835 között épült klasszicista elemeket […]

MAGYAR REFORMÁTUS TEMPLOM

A templom 1822-ben épült. A térkoncepció, volumen, valamint a tiszta, stílus- és a népművészeti díszítőelemek alapján, az épület a barokk és klasszicista formajegyek ötvözetének egyedi változatát képezi. A beltéri ingóságok (szószék, karzat, padok, ülőszékek, a központi „paradis”, az orgona) klasszicista stílusban készültek. A hajót a födém zárja le, boltív nélkül. A templom egyhajós, a hullámos terep egyik kiemelkedésén található, melyen […]

MÁRIA MENNYBEMENETELE RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A késő barokk stílusjegyekkel készült Mária Mennybemenetele római katolikus templom 1760 és 1770 között épült. Építése a Vojnits nemesi család adományának köszönhető, akik 1741-ben kapták meg a nemesi rangot és címert, majd 1759-ben a család megvásárolja Bajsa felét a Zako családtól. A templom egyhajós kialakítású, kívülről ötoldalú, belűről félköríves apszissal és a naosztól alacsonyabb szentéllyel. A sekrestye baloldalon simul az […]

SZENT DÖMÖTÖR SZERB ORTODOX TEMPLOM

Bajsa falu alig néhány kilométerre fekszik Topolyától és a XVIII. században a Zako és Vojnits nemesi családok birtoka volt. Amikor a Zako család nemes tagjai kastélyt építettek birtokukon, a kastélykerten át összekötötték azt az újonnan épült Szent Dömötör ortodox templommal. A templomot Dimitrije Zako, kegyúr építette és a munkálatok 1818-ban fejeződtek be, s ez az évszám ott áll a főbejárat […]

A ZAKO-KASTÉLY

A Zako-kastélyt a Zako nemesi család tagjai építették, akiknek Mária Terézia 1751. június 25-én adományozta a bajsai pusztát és ezután a család ősapja, a dalmát születésű, ókanizsai kapitány, Zako Stevan és utódai a „Bajsai” előnevet használják. Alig nyolc évvel később 1759-ben, Zako eladja Bajsa felét Vojnits Lukácsnak, és a Vojnits családot még 1826-ban is úgy említik, mint Bajsa tulajdonosait. A […]

BOGNÁR-KOVÁCSMŰHELY

Az épület, amelyben az Egri fivérek által a 19. század utolsó negyedében alapított bognárkovácsműhely található, eklektikus stílusban épült. Az épület tervei az ipari építményekre vonatkozó korabeli előírásokkal összhangban készültek, egy bognár- és egy kovácsműhelyből áll, s ma már itt vannak kiállítva a műhelyek jellegzetes szerszámai és az ott készült késztermékek példányai. Téglából épült, téglalap alapú földszintes épület, hódfarkú cseréppel héjazott […]

FALUSI HÁZ

Az alföldi típusú ház 1843-ban épült, melyről a gerendába vésett évszám tanúskodik. A ház rendelkezik a Vajdaság területére jellemző régi népi építészet jellegzetességeivel: falai vályogból, a náddal héjazott fedélszerkezet fából készült, melynek elmeit faszegek fogják össze. A belső tér hagyományosan három osztatú: a tisztaszoba és a lakószoba között van a konyha. Az egyik szobában rakott kályha. A hosszan kilépő ereszvonal […]