Zenta község

Virtuális túrák

A NAPSUGARAS OROMFALÚ HÁZ

A ház a XIX. és XX. század fordulóján épült. A Bács-Bodrog Vármegyéről szóló monográfiában, amely 1909-ben jelent meg, a napsugaras oromfalú háztípust zentainak nevezik. Továbbá, az 1906-ban készült típusterveken az oromfal deszkából van, a formák pedig jóval egyszerűbbek. 1914 után már nem építettek napsugaras oromfalakat. Az épület vert falú, nedves és meglehetősen megroggyant, ezért felújítása elengedhetetlenül fontos lenne. Az utcai […]

A SZENT MIHÁLY ARKANGYAL SZERB ORTODOX TEMPLOM

Az 1690-es nagy népvándorlás után a Zentára települt szerbek felépítették első imaházukat a mai templomtól nyugatra, a mai városi park végében. Vert és fonott falú épület volt, melynek megszentelt helyére 1809-ben, az új, szilárd anyagból épült templom elkészülte után egy keresztet helyeztek, mely később átkerült az új templom előcsarnokába. Az 1767-es zentai népszámlálás jegyzőkönyvében az áll, hogy a zentai szerb […]

A PLÉBÁNIA ÉS MÚZEUM ÉPÜLETE

Az épület 1909-ben épült Berenzenczey Domonkos zentai építész tervei alapján, aki a zentai Gimnázium épületét is tervezte. A kivitelező építési vállalkozó Szárich Géza volt, aki 1908-ban kapta a megbízást, Gózon István plébánossága idején. A plébánia helyiségei a tervek szerint az első emeleten helyezkedtek el, a földszinten pedig kereskedéseket kerültek kialakításra. Amikor 1911-ben leégett a Szent István templom, a földszinti bal […]

STEVAN SREMAC SZÜLŐHÁZA

Stevan Sremac író 1855. november 23-án született Zentán, a jelenleg a nevét viselő utca 4-es számú házában. Sremacnak kiemelt jelentősége van a szerb irodalomban. Irodalmi munkássága során sajátos képet festett a szerb kisvárosi társadalmi viszonyokról a Vajdaságtól Belgrádon keresztül a délen fekvő Nišig. A hagyományos, patriarchális közeg volt legismertebb műveinek ihletője és humorának forrása (Ivkova slava, Pop Ćira i pop […]

A ZENTAI CSATA EMLÉKHELYE

A XVII. század végén gyengülni kezdett az Oszmán Birodalom. Egy Bécs elleni hadjárattal akarta a szultán visszaszerezni a korábbi nagyhatalmi státuszt. A keresztény Európa nem hagyhatta, hogy a Habsburg Monarchia fővárosa elessen, és hogy a törökök ilyen mélyen betörjenek a kontinens belsejébe. Hogy ezt megakadályozzák, a Pápai Állam, a Velencei Köztársaság és a bécsi udvar létrehozták a Szent Ligát. II. […]

TŰZOLTÓLAKTANYA

A XIX. és XX. század fordulóján jelentkező romantikus elképzelések, amelyek a homlokzatok kerámiával való túlzott díszítésében nyilvánultak meg, meghatározták Lechner Ödön azon törekvését, hogy megteremtse az építészetben is a nemzeti stílust. Lechner Ödön tanítványai közül mindig kiemelte Lajta Bélát (1873 – 1920), mivel Lajta nemcsak egyszerűen követte őt, hanem képes volt a Lechner-féle szecesszió vívmányait továbbfejleszteni. Ezáltal vált a modern […]

VÁROSHÁZA

A régi zentai Városháza, amelynek alapkőletételére 1830. augusztus 19-én került sor, 1911. április 16-án leégett, ugyanakkor, amikor a Szent István templom is. A zentai Városi Képviselőtestület jegyzőkönyveiből megtudhatjuk, hogy 1912-ben született meg a döntés arról, hogy nyilvános pályázatot írnak ki az új Városháza megtervezésére. A pályázaton végül Kovács Frigyes budapesti építész, valamint Seile Antal, szintén budapesti építési vállalkozó tervét fogadták […]

LENIN UTCA 14.

Vladimir Nikolić építész 1896-97-ben, amikor saját zentai családi házát tervezte és építtette, már hírnevet szerzett a nagyon reprezentatív karlócai püspöki palota felépítése révén (1892-93). Bécsi tanulmányai majd a belgrádi Építésügyi Minisztériumban eltöltött kilenc év után, 1892 elején Karlócára költözött, amint azt az palota építése körüli munkálatok megkövetelték, de valószínűleg tervei között szerepelt a Zentára, szülővárosába való visszakököltözés is. Vladimir Nikolić […]

SLAVNIĆ-HÁZ

Az Adai út (Lenin utca) 10. alatt található épület 1977-ig Krsto Slavnić leszármazottainak, pontosabban két nővérnek, Vojislavának és Aleksandrának (szül. Slavnić) a tulajdonában volt, 1978. augusztus 8-án azonban az épületet négy részre osztották, ezek pedig Ćirić (Uroš) Lazar, Kaszás (Vince) Vince és Andruskó (Péter) Károly tulajdonába kerültek. Ma is ők a tulajdonosok. Idős zentai lakosok elbeszélése szerint ezt az épületet […]

A SZENT GÁBRIEL ARKANGYAL-KÁPOLNA

A kápolnát Gábriel arkangyalnak szentelték és a zentai pravoszláv temető északkeleti részén helyezkedik el, kelet-nyugati irányban. A kápolnát Jakov Kragujević emeltette 1868-ban az 1848-as forradalomban elesett fia, Milan emlékére. Neobarokk stílusban épült, hozzávetőlegesen négyzetes alaprajzzal, sokszögű apszissal a keleti és bejárattal a nyugati oldalon. A főhomlokzaton szegmensíves lezárású bejárati ajtó, amelyet vakolatból kiképzett széles szalag hangsúlyoz. A homlokzaton, a sarokpilaszterek […]

ROYAL SZÁLLÓ

A Royal Szálloda épülete központi homlokzatával a városi parkra néz. Egy idős zentai építész, Vartus Ferenc elmondása szerint 1908 körül épülhetett az egykori “Magyar Király” kocsma helyén, hiszen az épület tervezője, Magyar Ede szegedi építész (1877-1912), aki azokban az években jó néhány épületen dolgozott Vajdaság-szerte – ilyenek pl. a nagykikindai református templom, Horgoson több villa stb. –1912-ben tragikus körülmények között […]

A STEVAN SREMAC ÁLTALÁNOS ISKOLA

A tanyaközpont jellegű Keviben található iskola 1912-ben épült egy típusterv alapján, amelyet Sváb Gyula, a magyar Kulturális és Oktatásügyi Minisztérium technikai szakosztályának építésze jegyzett. Ez volt a második állami iskola, amit ebben a faluban építettek, a telket, akárcsak az első esetben, a Biliczki család ajándékozta. Az épület alaprajza szimmetrikus, két, folyosóval összekötött osztályteremmel és két tanítói lakással. Téglából épült földszintes […]

ADAHATÁRI ISKOLA

1883-ban Zenta város tanácsa döntést hozott hat tanyasi iskola felépítéséről. Az építési munkálatok 1884-ben kezdődtek el, és már a következő évben megkezdődött a tanítás. Mindegyik iskolaépület számára fél lánc telket vásároltak. A munkálatok kivitelezésével Grundbek István építési vállalkozót bízták meg. A hat iskola közül csak az adahatári tartotta meg eredeti funkcióját. A felépítésétől máig az iskolaépületen nem történtek jelentősebb változtatások, […]